Áprilisban 138 millió euróval csökkentek a jegybank devizatartalékai annak ellenére, hogy akkor nem volt kötvénylejárat.

A május végi tartalékállomány hajszálnyival nagyobb a márciusinál is, amikor 2,409 milliárd euróval 36,197 milliárdra nõtt annak nyomán, hogy az Államadósság-kezelõ Központ (ÁKK) hárommilliárd dollárért bocsátott ki öt- és tízéves államkötvényt.

Az ÁKK márciusban csaknem ötszörös túljegyzésre bocsátott ki egymilliárd dollár értékben ötéves és kétmilliárd dollárért tízéves államkötvényt. A 4 százalékos fix kamatozású ötéves papír kamatfelára 260, az 5,375 százalékos kuponnal eladott tízévesé 287,5 bázisponttal haladja meg a hasonló futamidejû amerikai államkötvény hozamát.

Legutóbb 2012 januárjában jártak 36 milliárd euró fölött a devizatartalékok.

Júniusban nem jár le devizakötvény, legközelebb július 28-án válik esedékessé egy 1 milliárd euró értékû ötéves futamidejû, 6,75 százalékos kamatozású devizakötvény.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter parlamenti meghallgatásán kedden elmondta, a kormány az idén már nem tervez újabb devizakötvény-kibocsátást, a hazai forintpiacról oldja meg az államháztartás finanszírozását.

A monetáris tanács döntése alapján az MNB április végén jelentette be azt az intézkedéscsomagot, amely az adósság nagyobb arányú belsõ finanszírozását igyekszik elõmozdítani és erre a célra a jegybanki devizatartalékot is igénybe veszi. A lehetõség abból ered, hogy a tartalékok összege számottevõen meghaladja az ország rövid lejáratú külsõ adósságának szintjét, amely 2013 végén 28 milliárd euró volt.

A monetáris tanács döntése értelmében június 16-ától a jegybanki eszköztár részévé válik egy eszközcsereügylet, amelynek keretében a bankok hosszú lejáratú forintértékpapírokért cserébe deviza-értékpapírokhoz juthatnak, ami a devizalikviditáshoz jutást segíti. Erre a célra mintegy 1-2 milliárd eurót szánnak a jegybanki devizatartalékból - közölte Palotai Dániel ügyvezetõ igazgató egy áprilisi 24-én tartott sajtótájékoztatón.