A szezonálisan megjelenõ friss gyümölccsel, zöldséggel a szervezetet vitaminokkal lehet feltölteni, azonban ha valaki allergiás, nem árt tudni, hogy milyen gyümölcsöket, zöldséget ehet, és azokat hogyan fogyaszthatja – hívja fel a figyelmet Dr. Pálfi Erzsébet, az Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének adjunktusa a Semmelweis Egyetem legfrissebb hírlevelében. A hõkezelés akár enyhíti is az allergizáló hatást, de például a fagyasztás nem befolyásolja.
Mindenkinél mások lehetnek az allergiás tünetek

Fontos, hogy a zöldség, gyümölcs allergiának nincsenek specifikus tünetei, mindenkinél máshogyan jelentkezhet. Lehetnek kiütések, ekcéma, légúti tünetek vagy orális allergia szindróma (száj, szemhéj, nyelv megduzzad) – figyelmeztet a dietetikus.

A legjellemzõbb allergizáló a zöldségek közül a zeller, sárgarépa és a petrezselyem. Ami probléma szokott lenni – mondja a dietetikus, hogy az ételízesítõk, instant levesek nagy része tartalmazza ezeket szárított formában, amik ugyanúgy reakciót váltanak ki, de az emberek erre már nem szoktak gondolni. A gyümölcsöknél pedig az alma, dinnyék, citrusfélék, és a banán okoz leggyakrabban allergiát.
Az éréssel fokozódhat az allergizáló hatás

Jellegzetes, hogy a zöldségek, gyümölcsök allergénjei általában hõkezelésre elbomlanak. A hámozás, a darabolás viszont nem segít, ahogyan a fagyasztás, vagy a hûtés sem.

Az éréssel viszont fokozódhat az allergizáló hatás – hívja fel a figyelmet a szakember. Tehát egy sárga, éretlenebb paradicsom kevésbé allergén, mint egy nagyon érett. Az érés, a tárolás, sõt még a fajta is befolyásolja az allergenitást.

Almafajtáknál megfigyelték, hogy a jonatán és a jonagold inkább allergizál, mint más fajták. Hosszú távon a növények nemesítése is növeli az allergenitást – mondja Dr. Pálfi Erzsébet, mert a nemesítéssel megváltoznak a növényi stressz fehérjék, amik kiválthatják az allergiás reakciókat, és ezáltal allergénebbé válhat egy növény egy korábbi változathoz képest.

Ha egy kozmetikum tartalmazza az allergiát okozó zöldséget vagy gyümölcsöt, akkor az ugyanúgy kiválthat allergiás reakciót.
Elõfordulhat, hogy a gyümölcsallergia télen elmúlik

Az allergia bármilyen életkorban kialakulhat, a dietetikus szerint életkorra jellemzõ, hogy melyik allergén vált ki inkább tüneteket. Gyermekkorban a tej, tojás, gabonaféle és a mogyoró okoz gyakran allergiát, míg a felnõtt korra jellemzõ inkább a pollen, zöldség és gyümölcs allergia.

A zöldség, gyümölcs allergia általában a pollen allergiához kötõdik, mint kereszt reakció, és nem önállóan jelenik meg. A pollenérzékenység 15-75 százalékban jár együtt valamilyen gyümölcs – vagy zöldségallergiával – mondja Dr. Pálfi Erzsébet. Keresztreakció akkor alakul ki, ha azonos családból származik a két allergén növény: aki allergiás a nyírfa pollenre, az jellemzõen az almára is. Vagy, aki allergiás a barackra, a szilvára, a körtére vagy a parlagfûre, az általában mutat allergiás tüneteket a dinnyefélékre, cukkinire, tökre és uborkára is.

Keresztallergiák esetén elõfordulhat, hogy csak is kizárólag a pollen szezonban jelentkeznek a tünetek az adott gyümölcstõl, a téli szezonban nem. Ez különösen az almára igaz, de a szakember azt tanácsolja, hogy egész évben,- fõleg ha komolyabb reakciói vannak – kerülni kell az adott zöldséget, gyümölcsöt.