A nyári szünetben sok tízezer diák keres nyári munkalehetõséget, és bár a diákmunkások alkalmazásának szabályai a munka jellegétõl és idõtartamától függõen sokfélék lehetnek, a foglalkoztatók sokszor nincsenek tisztában a részletekkel - hangoztatja a BDO gazdasági tanácsadó cég közleményében.

Hagyományos munkaszerzõdés esetén a munkaviszony létesítésének feltétele a betöltött 16. életév, kiskorúak esetén szülõi hozzájárulás is. Iskolai szünet alatt azonban már 15 éves nappali tagozatos diákok is foglalkoztathatók. A hagyományos munkaszerzõdés esetében az alapbérnek el kell érnie a minimálbér összegét, amely havibéres foglalkoztatás esetén 101 ezer 500 forint, óradíjas foglalkoztatásnál 584 forint óránként.

Munkaviszony esetében ki lehet használni azt a lehetõséget, hogy pályakezdõknél a munkáltatónak bruttó 100 ezer forintig 180 biztosítási napon belül nem kell megfizetnie a 28,5 százalékos adóterhet. Emellett egészen 25 éves korig a munkaviszony hosszától függetlenül a munkáltatói adóteher felét szintén elengedi a szabályozás - derül ki a tájékoztatásból.

Gyakori hiba a kései bejelentés - hangsúlyozza a közleményben Máriás Attila, a BDO Magyarország HR üzletágának vezetõ munkaügyi tanácsadó partnere hozzátéve: ezt a foglalkoztatónak elõre, de legkésõbb a tényleges foglalkoztatás megkezdéséig meg kell tennie. A munkáltatók emellett hajlamosak elfeledkezni róla, hogy munkaviszonyban a diákok is jogosultak az éves szabadság idõarányos részére, sõt a fiatal munkavállalók pótszabadságra is.

Egy másik típusú jogviszonnyal, az egyszerûsített foglalkoztatással fõleg a turisztikai vagy mezõgazdasági idénymunka, illetve egyéb alkalmi munkák esetében élnek a munkáltatók. Elõnye, hogy a munkavállalót nem terheli járulékfizetési kötelezettség, a munkáltató pedig - függetlenül a kifizetett munkabértõl - alkalmi munka esetén napi ezer, míg idénymunka esetén napi 500 forint egységes közterhet fizet. Egyszerûsített foglalkoztatás esetében a kötelezõ alapbér a minimálbér 85 százalékának, garantált bérminimum esetén 87 százalékának megfelelõ összeg.

Az iskolaszövetkezeteken keresztül létesített munkaviszony esetében a munkaszerzõdést az aktív nappali tagozatos hallgatói jogviszonnyal rendelkezõ diák az iskolaszövetkezettel köti meg, a munkáltató és az iskolaszövetkezet pedig polgári jogi szerzõdést köt. Járulékfizetési kötelezettség ebbõl a foglalkoztatási módból egyáltalán nem fakad, és a munkavállalónak is csak a 16 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetnie iskolaszövetkezeti jövedelme után. Az adóelõleget a szövetkezet vonja le, de a diáknak bevallást kell benyújtania róla a következõ év május 20-áig.

Az iskolaszövetkezeti munkavállalót fogadó munkáltatónak nincsen bejelentési kötelezettsége a foglalkoztatást illetõen, ám a munkaidõvel kapcsolatos szabályok, a munkaidõ-beosztás és munkaidõ-nyilvántartás betartása egyértelmûen az õ felelõssége.

A BDO közleménye felhívja a figyelmet: amennyiben a tevékenységbõl származó, a tárgyhavi járulékalapot képezõ jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát, 30 ezer 450 forintot, illetõleg naptári napokra annak harmincadrészét, úgy biztosítási jogviszony keletkezik, azaz be kell jelenteni.

A megbízási szerzõdéseket önálló tevékenységként végzett nyári munka esetén alkalmazzák a foglalkoztatók. Elõnye, hogy ha a tárgyhavi járulékalapot képezõ jövedelem nem éri el a minimálbér 30 százalékát, illetõleg naptári napokra annak harmincadrészét, a jogviszony nem minõsül biztosítási jogviszonynak, vagyis nem kell bejelenteni. Hátránya viszont a megbízási szerzõdésnek, hogy viszonylag kevés olyan foglalkoztatási lehetõség van, amelyben jogszerûen élhet ezzel a foglalkoztató.

A foglalkoztatók gyakran úgy gondolják, hogy ha 1-2 napos jogviszonyról van szó, megfelelõ lehet a megbízási szerzõdés is, bár a jogviszony tényleges jegyei alapján munkaviszonynak minõsül. Ha a munkaügyi hatóság vagy az adóhatóság megítélése szerint a megbízási szerzõdés munkaviszonyt leplez, azt mindkét hatóság jogosult átminõsíteni - hívja fel a figyelmet a BDO Magyarország szakértõje.

Diákmunka: a szünidõben nõ kereslet és a kínálat is

A nyári szünidõben megnõ az igény a diákmunka iránt, a munkalehetõségek köre is számos szezonális tevékenységgel bõvül, a diákok azonban legszívesebben strandokon, nyári fesztiválokon dolgoznak, vagy irodai és hostess munkát vállalnak, ugyanakkor mezõgazdasági munkára nehezebben találnak jelentkezõket a munkáltatók - derül ki az MTI összeállításából.

A Balatonnál jellemzõen a vendéglátóipari végzettségû diákokat keresik. Az északi parton a nagyobb városok mellett a kisebb Balaton menti településeken mûködõ vendéglátóhelyek is örömmel veszik a képzett diákok jelentkezését, és ezeken a helyeken is jól fizetõ, megbízható munkaadókat találnak a diákok - mondta az MTI-nek Hajba Gábor, a Fürge Diák Iskolaszövetkezet Közép-dunántúli régióigazgatója. Hozzátette, hogy az iskolaszövetkezet által Veszprém megyében foglalkoztatott diákok száma 500 és 1000 között mozog a nyári szezonban.

A Meló-Diák Iskolaszövetkezet területi igazgatója úgy tapasztalja, hogy az irodai és a hostess munkák népszerûsége vetekszik a Balaton parton végezhetõkkel a diákok körében. Krancz Balázs elmondta, hogy a 18 éven felüliek között két-háromszoros, a 16-18 éves korosztályt célzó munkáknál pedig hozzávetõlegesen négyszeres a túljelentkezés Veszprém megyében.

Somogy megyében a Meló-Diák úgy tapasztalja, hogy az üdülõövezetekben egyre több a munkalehetõség, és egyre kevesebb a diák. Husi Bence, a diákmunka-szervezõ cég marketingvezetõje elmondta, hogy a diákok zöme az évzáró utáni hetekben keres munkát, a nyár hátraevõ részében pedig már kevésbé szeretne dolgozni, így aki július közepétõl keres munkalehetõséget, nagy eséllyel talál is. A megye déli részein több helyen egyensúlyban van kínálat és a kereslet, a Balaton-parton viszont ilyenkor még mintegy 20 százalékkal több a munkát keresõ diák, mint a munkalehetõség.

Komárom-Esztergom megyében is túljelentkezésre számít a meghirdetett diákmunkáknál a Meló-Diák Iskolaszövetkezet megyei igazgatója. Fülöp Péter elmondta, hogy 2013-ban ezernél több diáknak biztosítottak munkát, és ez a szám az idén várhatóan több lesz. A kínált állások jó része árufeltöltés, anyagmozgatás, takarítás, de több cég ajánl folyamatos, két hónapos gyári munkát fiúknak, keresnek minõségellenõröket, mérnök gyakornokokat és a labdarúgó világbajnoksághoz kapcsolódva termékbemutató kollégákat.

Tolna megyében több mint 400 diák regisztrált az egyik legismertebb diákmunka-közvetítõnél, és naponta 15 új diák jelentkezik be. Sebestény Imre, a Meló-Diák hálózat szekszárdi irodájának munkatársa arról számolt be, hogy naponta száz fõs munkaerõigény van a diákokat foglalkoztató cégek részérõl, és a jelentkezõ diákok felének azonnal tudnak munkát adni. A diákoknak többnyire árufeltöltést, pénztári munkát, gyártósori összeszerelést, szórólapterjesztést, telemarketinges munkát kínálnak, de végezhetnek kukoricacímerezést vagy parcellázást is.

Zala megyében a Fürge Diák Iskolaszövetkezetnél 700-1000 fiatal jelentkezett nyári diákmunkára - mondta el Horváth Imre régióvezetõ. A fiatalok a kisegítõ, mezõgazdasági, valamint betanított munkák mellett irodai munkát is végezhetnek, dolgozhatnak szállodákban és lehetõségük van akár úszómesterként is elhelyezkedni.

A Meló-Diák Zala megyében a következõ hetekben 1500-2000 diák jelentkezésére számít, közülük 400-800 fiatalnak tudnak munkát biztosítania - mondta Ferencz Pál régióvezetõ. Az évközi csomagolási, összeszerelési munkák nyáron is folytatódnak, de a nyári szezonban mezõgazdasági munkákra, a szabadságolások ideje alatt adminisztratív munkakörbe is várják a fiatalok jelentkezését. A Balaton-part környékén orosz tolmácsokat, a szállodákban legalább két idegen nyelvet beszélõ animátorokat keresnek.

Békés megyében fõleg a mezõgazdaságban nagy a kereslet nyári diákmunkára, a diákok közül azonban egyre kevesebben vállalnak ilyen jellegû munkát, többségük a könnyebb, irodai adminisztrációs munkát keresi - mondta el Farkas Adrián, a Meló-Diák Alföld Iskolaszövetkezet irodavezetõje Békéscsabán. A megyében az iskolaszövetkezet a nyári szezonban mintegy nyolcszáz és ezer fõ közötti tanuló részére kínál munkát, fõleg a mezõgazdaságban és a hozzákapcsolódó feldolgozó iparban. A diákok közül azonban egyre nehezebb munkaerõt toborozni szántóföldi mezõgazdasági munkára, kevesen vállalkoznak kukorica címerezésre, gyümölcs, vagy dinnyeszedésre. Az iskolaszövetkezet ezért inkább fedett térben elvégezhetõ mezõgazdasági munkákat kínál, például vetõmagüzemekben és gyümölcsfeldolgozókban termés válogatást és csomagolást.

A Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉsz) összegzése szerint az iskolaszövetkezetek évente mintegy 130 ezer nappali tagozatos tanulónak, hallgatónak biztosítanak legális pénzkereseti és tapasztalatszerzési lehetõséget, közülük több mint 50 ezren nyáron dolgoznak.

A diákmunkáért a legkisebb fizethetõ bér a minimálbérnek megfelelõen jelenleg 584 forint óránként, de a munka jellegétõl függõen ennél többet is adnak a megbízók. A könnyû fizikai munkáért általában bruttó 584-650 forint órabér jár, egy programozási, fejlesztõi munkáért pedig akár bruttó 1400-1500 forintot is adhatnak óránként. A bérbõl 16 százalék személyi jövedelemadót vonnak le a kifizetõk. A diákok 16 éves koruktól dolgozhatnak, iskolai szünidõben, szülõi engedéllyel azonban a nappali tagozatos, 15 éves tanulók is munkát vállalhatnak. A munkavégzés feltétele, hogy a diáknak legyen adóazonosító jele, amit a NAV-tól lehet beszerezni, és keresetükrõl a kifizetõi igazolás alapján kell benyújtaniuk az szja-bevallást.