Fontos, hogy a döntés nem a bankokra vonatkozik, csak a bíróságok döntéseihez ad mankót. Az árfolyamrés alkalmazása önmagában is tisztességtelen (mert nem áll mögötte szolgáltatás, továbbá alkalmazásának gazdasági indoka a fogyasztók számára nem érthetõ, nem átlátható), és a másik két, jóval súlyosabb nyitott kérdés is tisztességtelen lehet, ha a tájékoztatás nem volt teljes, az átlagfogyasztó számára érthetõ - derül ki a Kúria mai, óriási várakozásokkal övezett jogegységi határozatából az Index beszámolója szerint.

Ezzel a bíróság a korábbi Kásler-perben meghatározott álláspontot tette jogegységi határozattá. Ugyanakkor az MNB árfolyamközép alkalmazását csak addig írja elõ, amíg új jogszabály másképp nem rendelkezik. Ez a Privatbankar.hu tudósítása szerint vélhetõen azt jelenti, hogy a középárfolyam alkalmazásáról szóló 2010-es törvény életbelépte után az a jogszabály lép a Kúria által meghatározott tétel helyett.

A Kúria szerint pusztán azért, mert az árfolyamkockázatot az ügyfél viseli, nem tisztességtelen a devizahiteles szerzõdés. Ez a szerzõdés fõ tárgya (a "fõszolgáltatás") ezért nem lehet tisztességtelen. Lehet viszont kivétel: ha nem volt teljes a tájékoztatás, akkor mégis lehetnek tisztességtelenek a szerzõdések. Egy "ésszerûen tájékozott átlagfogyasztónak" értenie kellett a szerzõdést, de ha az ilyen fogyasztó számára sem volt érthetõ az árfolyamkockázatra vonatkozó szerzõdési feltétel, vizsgálható a szerzõdés tisztességtelensége - így akár részben, akár teljesen megsemmisíthetõ a szerzõdés.

Az egyoldalú szerzõdésmódosítás akkor nem tisztességtelen, ha - a Kúria által korábban meghatározott elveknek megfelelõen - ha azt meghatározták, hogy az oklistában szereplõ mely tételek módosítják a szerzõdés tárgyát, illetve az ügyfeleket kellõen, világosan, egyértelmûen tájékoztatták arról, hogy e módosulások hogyan hatnak a szerzõdésre. Itt az arányosság, szimmetria és a ténylegesség elvét kell figyelembe venni. Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetõje kiemelte: álláspontja szerint a jogegységi határozatnak az egyoldalú szerzõdésmódosítással kapcsolatos része a legfontosabb, mert a szigorú feltételeknek nagyon kevés szerzõdés fog megfelelni.

A Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában 2013. december 16-án azt mondta ki, hogy nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerzõdés a devizaalapú kölcsönszerzõdés. Az ilyen szerzõdésekben az adós viseli az árfolyamváltozás kockázatát. A devizaalapú kölcsönszerzõdések olyan szerzõdések, amelyekben az adós az adott idõszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezõbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, így õ viseli az árfolyamváltozás hatásait. A Kúria szerint a devizahiteles szerzõdések nem tekinthetõk érvénytelennek pusztán az adóst terhelõ árfolyamkockázat miatt. A társadalmi méretû problémák megoldásának nem a bírói út a megfelelõ módja, hanem a jogalkotás, amely figyelembe tudja venni az össztársadalmi érdekeket is - érvelt a Kúria. Most pedig döntöttek az akkor nyitva hagyott kérdésekben is.

A mostani jogegységi tanács határozatának tartalma:

1. A lakossági devizahitelek azon rendelkezése, amely szerint a fogyasztó viseli az árfolyamkockázatot, a fõszolgáltatás körébe tartozik, így tisztességtelensége kizárólag akkor vizsgálható, ha az átlagos ügyfél számára a tartalma a szerzõdéskötéskor nem volt világos, érthetõ. Ha a tájékoztatás nem volt egyértelmû, vagy a tájékoztatás elmaradt, lehet részben vagy egészben érvénytelen. (Ez az összevont válasz a Kúria 1. és 2. kérdésére)


2. Az egyoldalú szerzõdésmódosítás akkor tisztességtelen, ha nem felel meg a Kúria által korábban meghatározott elveknek. Akkor nem tisztességtelenek, ha azok a fogyasztó számára világosan és egyértelmûen meghatározzák, hogy az egyes körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére. Az arányosság, a ténylegesség és a szimmetria elvét kell itt figyelembe venni. A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint összefoglalva: minden olyan egyoldalú szerzõdésmódosítás tisztességtelen, amelyre a fogyasztónak érdemi ráhatása nem volt. (Esélyes, hogy a devizahitelek jelentõs része ide tartozik.)


3. A vételi és az eladási (különnemû) árfolyamok alkalmazása, vagyis az árfolyamrés tisztességtelen, emögött ugyanis nem áll szolgáltatás, illetve alkalmazásuk gazdasági indoka a fogyasztó számára nem világos, nem érthetõ, nem átlátható. A szerzõdés részeként az MNB hivatalos árfolyamát kell használni, amíg elõíró jellegû törvényi rendelkezés nem lép a helyébe.

Ezekrõl a kérdésekrõl volt szó

A kérdések három témakört, az árfolyamkockázat áthárítását (ezt öleli fel az elsõ két kérdés), ez egyoldalú szerzõdésváltoztatást (második kérdés), valamint a hitel felvétele és törlesztése során alkalmazott eltérõ devizaárfolyamot (harmadik kérdés) érintettek:
A devizaalapú fogyasztói kölcsönszerzõdés mint szerzõdéstípus tisztességtelen-e a tekintetben, hogy az árfolyamkockázatot - kedvezõbb kamat ellenében - teljesen a fogyasztó viseli.
A pénzintézet, az árfolyamkockázattal kapcsolatos, esetlegesen téves - ellentmondásos, hiányos, a valóságnak nem megfelelõ - tájékoztatása miatt tisztességtelen-e a szerzõdés.
Az egyoldalú szerzõdésmódosítás milyen körülmények között felel meg az átláthatóság követelményének.
Az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen szerzõdési feltételnek tekintendõ-e, és ha igen, annak mi a jogkövetkezménye.

Innen nõtt ki a Kásler-ügy

Még 2008. május 29-én Kásler Árpád és felesége devizában nyilvántartott jelzálog típusú kölcsönszerzõdést kötött az OTP Bank Nyrt.-vel. A bank 14,4 millió forint (körülbelül 46 867 euró) összegû kölcsönt nyújtott a kölcsönvevõknek. A szerzõdésben kikötötték, hogy a kölcsön összegének svájci frankban való megállapítása e devizának a folyósítás napján érvényes, a bank által alkalmazott vételi árfolyamán történt. E feltétel alapján a kölcsön összegét 94 240,84 frankban határozták meg. A szerzõdés értelmében ugyanakkor az egyes fizetendõ részletek forint összegét a bank által alkalmazott, az esedékesség napját megelõzõ napon érvényes svájci frank eladási árfolyamon kellett meghatározni.

A házaspár megtámadta a magyar bíróságok elõtt azon kikötést, amely feljogosítja a bankot arra, hogy az esedékes törlesztõrészleteket a svájci frank eladási árfolyama alapján számolja. E feltétel tisztességtelen jellegére hivatkoztak, mivel az a kölcsön folyósításakor alkalmazott árfolyamtól eltérõ árfolyam alkalmazását írja elõ annak visszafizetésére.

A felülvizsgálati kérelmet elbíráló Kúria az kérdezte az Európai Bíróságtól, hogy (1) a külföldi pénznemben meghatározott kölcsönszerzõdésre alkalmazandó átváltási árfolyamokkal kapcsolatos kikötés (árfolyamrés) a szerzõdés elsõdleges tárgyára, vagy a szolgáltatás ár/minõség viszonyára vonatkozik e. Azt is meg akarta tudni, hogy (2) a vitatott feltétel tekinthetõ e olyannyira világosnak és érthetõnek, hogy az irányelv értelmében mentesülhetnek a tisztességtelen jellegükre vonatkozó értékelés alól. Végül a magyar bíróság arra is kiváncsi volt, hogy (3) amennyiben a szerzõdés a tisztességtelen feltétel elhagyása esetén nem teljesíthetõ, a nemzeti bíróság jogosult-e azt módosítani vagy kiegészíteni.

Idén április 30-án a luxembourgi székhelyû intézmény azt mondta ki, hogy azon fogyasztóknak, akik külföldi pénznemben meghatározott kölcsönt vesznek fel, képesnek kell lenniük értékelni annak gazdasági következményeit, hogy a kölcsön visszafizetésére más árfolyamot (devizaeladási árfolyam) alkalmaznak, mint amelyet annak folyósításakor a kölcsönösszeg kiszámítására alkalmaztak (devizavételi árfolyam) - ez az árfolyamrés intézménye. A nemzeti bíróság a szerzõdés felei közötti egyensúly helyreállítása és a szerzõdés érvényességének fenntartása céljából helyettesítheti a tisztességtelen feltételt a nemzeti jog valamely rendelkezésével.

Majd június 3-án a Kúria úgy döntött, hogy a Kásler-ügyben érvénytelenek az árfolyamrésre vonatkozó szerzõdéses rendelkezések, vitatott szerzõdés többi része azonban érvényben maradt. A bíróság döntésében úgy ítélte meg, hogy a perbeli úgynevezett különnemû árfolyamok alkalmazását elõíró szerzõdéses rendelkezések nem tartoznak a fõszolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerzõdéses kikötések körébe, így e szerzõdési feltételek tisztességtelenségét a bíróság vizsgálhatja. A Kúria jogértelmezése szerint az MNB hivatalos árfolyama lehet az egyetlen árfolyam, amellyel a magyar jog szerint a szerzõdés érvényessége helyreállítható. A helyreállítás azonban nem bírói szerzõdésmódosítás, hanem meglévõ jogi szabály alapján történik, vagyis egyéb ügyekben nem egyedi bírói megítélésen alapul. (Fontos tudni, hogy az árfolyamrés összege arányában nem jelentõs része a devizahitel-szerzõdéseknek, többnyire mindössze 1-2 százalékra tehetõ. A Portfolio.hu korábbi becslése szerint a bankoknak mintegy száz miliárd forint egyszeri veszteséget okozna, ha minden, korábban árfolyamrés címén beszedett összeget vissza kellene fizetniük.)

Akkor a bírói testület kizárólag a Kásler házaspár szerzõdésérõl döntött. Aznap, a per tárgyalását követõen jelentette be Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetõje, hogy a Kúria - miután a Kúria polgári kollégiumának bírái, továbbá az öt ítélõtábla polgári kollégiumának vezetõje és a legfõbb ügyész részvételével jogegységi tanácsként üléseznek - már június 16-án jogegységi döntést hozhat több, devizahitellel kapcsolatos, a decemberi jogegységi határozatból kimaradt kérdésben.

Mi léphet a kormány?

Törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerzõdések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni - mondta ki 2014. március 17-én a devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésében az Alkotmánybíróság (Ab). Az Orbán-kormány még 2013. november 29-én végén fordult az Ab-hoz, hogy az alaptörvény értelmezését kérje a devizahitelekkel összefüggésben, a testület másfél hónappal ezelõtt (január 27-én) kezdte el a határozattervezet megvitatását.

A Kúria jogegységi határozata után az Országgyûlés dönthet a devizahitelek problémáját véglegesen rendezõ jogszabályról - mondta május elején egy lapinterjúban Rétvári Bence, az igazságügyi tárca államtitkára.

Arra számítok, hogy õsszel születik végleges megoldás a devizahitelesek problémájára - mondta Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke az InfoRádióban május közepén. Várakozása szerint az árfolyamrés ügyében valamiféle visszatérítésre lesznek a bankok felkérve vagy kényszerítve. Egy lapinterjúban pedig ezt az összeget szektorszinten több milliárd forintra tette.

A Kásler-ítélet után, június 10-én a nemzetgazdasági tárca, Orbán Gábor adó- és pénzügyekért felelõs államtitkár vezetésével a Magyar Bankszövetséggel egyeztett a devizahitelek kivezetésérõl. A szûkszavû bejelentés szerint az NGM többféle javaslattal készül, hogy a Kúria jogegységi döntése után a lehetõ legrövidebb idõn belül lépni tudjon. A tárca tárca elkészítette a szükséges háttérszámításokat és elemzéseket. A kormány célja változatlan: kivezetni a devizahiteleket a magyar pénzpiacról, figyelembe véve a hitelesek, az állam és a bankok érdekeit is - állt a közleményben. Varga MIhály tárcavezetõ szerint a bankoknak is érdeke, hogy "ettõl a problémahalmaztól megszabaduljanak". Egyelõre szûkszavú a Bankszövetség: a szervezet június 3-i bejelentése szerint a jogegységi döntés megszületéséig nem kíván nyilatkozni az ügyben.