Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezetõ elemzõje elmondta: a Kúria az árfolyamrést tisztességtelennek minõsítette, ami egybevág a múlt héten a Kásler-ügyben hozott döntésével. Az árfolyamkockázat és az egyoldalú szerzõdésmódosítás kérdésében született döntésével viszont a legfelsõbb bírói fórum nem hozott egységes, minden szerzõdésre automatikusan kiterjedõ döntést.

Ugyanezen az állásponton volt Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzõje is, aki szerint a fõ kérdést nyitva hagyta a Kúria azzal, hogy az egyoldalú szerzõdésmódosítások tisztességtelenségét nem állapította meg, de a módosítás lehetõségét nagyon szigorú feltételekhez kötötte. Hozzátette, hogy ez akár kedvezõ is lehet a bankokra nézve, bár véleménye szerint a feltételeknek csak nagyon kevés devizahiteles szerzõdés felel meg teljes mértékben, vagyis az ügyfelek eséllyel támadhatják meg azokat a bíróságon.

Mindkét elemzõ hangsúlyozta: most a kormányon van a sor, a kérdés, hogy mi lesz a válasza a Kúria döntésére. Szûkült a megoldási horizont, de még mindig nem lehet számszerûsíteni, hogy ez a bankszektorra milyen többletterhet jelent - fogalmazott Kuti Ákos. Hozzátette: így nem lehet még tudni azt sem, hogy kellenek-e tõkeemelések, vagy a meglévõ forrásaikból a bankok ki tudják termelni a szükséges összeget.

Az elemzõ szerint azzal, hogy a legfelsõbb bírói fórum az árfolyamkockázat és az egyoldalú szerzõdésmódosítás kérdésében nem hozott egységes döntést, a bizonytalanság ezeket illetõen nagyobb lett, mert a döntés értelmében a szerzõdéseket egyedileg kell megvizsgálni. Hozzátette: egy adott bankkal megkötött devizahitel szerzõdésnek bankon belül is számos változata volt, devizanemtõl vagy futamidõtõl függõen. Kuti Ákos szerint ezek sem feltétlenül vethetõek össze egymással, vagy nem azonos jogi tartalmúak.

Az Equilor elemzõje szerint az a következõ megálló, hogy a kabinet milyen lépéseket kezdeményez az új helyzetben. Véleménye szerint ez a következõ hetekben-hónapokban rendezõdik.

A Buda-Cash Brókerház elemzõje is azt hangsúlyozta, most a kormányon van a sor, hogy változtasson a szerzõdések feltételeit elõíró jogszabályokon, megelõzve ezzel az esetleges tömegesen induló pereket. Véleménye szerint korrektebb árképzési szabályt lehetne rákényszeríteni a bankokra, például a kamatok referenciakamathoz kötésével, illetve maximált kamatfelár meghatározásával. Ezeket a szabályokat ugyanakkor vélhetõen csak a jövõre nézve lehetne alkalmazni, visszamenõlegesen nem.

Az árfolyamrést érintõ döntés alapján viszont, amennyiben visszamenõleg is kell alkalmazni a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamát a folyósított összegre és a törlesztõ részletekre, az az elemzõ számítása szerint mintegy 80-100 milliárd forint veszteséget okozhat a bankszektor egészének.

Az árfolyamkockázat viselésérõl hozott döntés Réczey Zoltán véleménye szerint a korábbi bírósági határozatoknak felel meg, vagyis megerõsíti azt az álláspontot, hogy ha a bank megfelelõen tájékoztatta az ügyfelet, akkor jogosan hárította át ezt a kockázatot. Azonban ezt is csak egyedileg lehet vizsgálni, vagyis ez alapján sem lehet általános módosítást végrehajtani a szerzõdéseknél - fûzte hozzá.