Tegnap megszületett a Kúria jogegységi határozata a devizahitelekkel kapcsolatban. A kérdésben megszólaltak a kormány képviselõi is. A bíróság négy kérdésben adott útmutatást, de kinek kedvez a döntés? Mennyi pénzt kaphatunk vissza a bankunktól?

Jogegységi határozatot a Kúria hozhat, a lényege, hogy útmutatást adjon a törvényhozás alacsonyabb szintjén található bíróságoknak, ezzel segítve a munkájukat, és felgyorsítva az eljárást.

Kinek kedveznek az új határozatok?

Négy különbözõ kérdésben döntött tegnap a Kúria, a bankok is örülhetnek, illetve az adósok is kaphatnak vissza pénzt, ennek ellenére az ítéletet a Bankszövetség méltánytalannak nevezte, és szerintük a terheket arányosan kellene viselni.

A legfontosabb kérdés az volt, miszerint a bank vagy az ügyfél viseli az árfolyam ingadozásából eredõ kockázatot. Ezt a kérdést a bíróságok ezentúl csak akkor vizsgálhatják, ha az ügyfél tájékoztatása nem volt világos vagy érthetõ, a tájékoztatás hiányos volt, vagy teljesen elmaradt. Lényeges, hogy ilyen esetben a bíróság érvénytelenítené a szerzõdést, ami azt jelentené, hogy ugyan az árfolyamkockázat miatti többletet nem kell kifizetnie az ügyfélnek (és a korábbi összegek visszajárnak). A teljes hátralévõ összeget egyben kell törlesztenie az adósnak, igaz erre felvehet forint alapú hitelt. Ezzel a válasszal az elsõ két kérdésre összevont választ adott a testület.

Az egyoldalú szerzõdésmódosítás kérdésében azonban olyan feltételeket határoztak meg korábban, ami alapján a bíróságok vizsgálhatják a hitelszerzõdéseket. Az egyoldalú módosítás tehát a tisztességtelen, amennyiben a fogyasztónak érdemi ráhatása nem volt a módosításra. A kamatemelések (ami miatt drágultak a hitelek) egyébként ebbe a kategóriába sorolhatók, és az egyoldali szerzõdésmódosítások túlnyomó többsége erre vezethetõ vissza.

A vételi és eladási árfolyam használatában viszont egyértelmû döntés született, miszerint visszamenõlegesen és egységesen az MNB hivatalos árfolyamát kell alkalmazni a folyósításkor és a törlesztéskor egyaránt. Ez a perre menõ ügyfeleknek kisebb pénz visszatérítésével kecsegtet.

Mennyi pénzt kapunk vissza a banktól?

Ahhoz, hogy pénzt kaphassunk vissza, elõször keresetet kell benyújtanunk a bíróságon, azaz be kell perelni a hitelintézetet, amelyik a kölcsönt folyósította. Ezért érdemes megfontolni, hogy a bíróságra járás költségeivel nyerünk-e egyáltalán a perrel. Különösen, hogy a kormány mentõcsomaggal készül a devizahitelesek megmentésére. Az árfolyamnyereség a hitelenként eltérõ lehet, azonban ha veszünk egy példát, amibe egy 2007-ben felvett hitelen visszaperelhetõ pénzt számoljuk ki. Most az átlagosnak mondható devizahitellel számolunk, aminek a hátralévõ futamideje 10 év, a fennálló adósság 8 millió forint és 8 százalékos teljes költsége van.

Ha perre megyünk és azt megnyerjük a bankunk ellen, akkor két jogcímen jár visszatérítés:

Egyrészt a vételi árfolyam helyett az MNB középárfolyamán kell számolni a folyósításkori deviza összegét, ez számítások szerint 194 ezer forintot jelent a fenti példa esetében. Másrészt a régebbi törlesztõrészletek eladási árfolyamát kell átszámolni a jegybanki középárfolyamra, ami további összeget jelent, ennek megállapítása a folyamatos árfolyamváltozás miatt teljesen egyedi és minden esetben eltérõ. Hozzá kell tenni, hogy 2011 óta a fedezettel rendelkezõ devizahitelek árfolyamát már az MNB középárfolyamon kell számolni. Ha viszont fedezet nélküli hitelrõl van szó,akkor a fenti példánál maradva a törlesztõrészlet 97 062 forintról 93 374 forintra mérséklõdhet a jövõben, ami évente nagyjából 44 ezer forint megtakarításnak felel meg. Ez a teljes hátralévõ futamidõt számolva (10 év) mai értéken 442 ezer forintot tesz ki.

Ha nem éri meg bírósághoz fordulnom, nekem nem jár vissza a pénz?

Sokan vannak úgy, hogy nem éri meg a veszõdséget egy ennyire kicsi összeg. Számukra jó hír, hogy a kormány a Kúria döntése után ígért egy átfogó mentõcsomagot a devizahitelesek számára, ennek részletei viszont eddig nem ismertek. A Kúria elõtt áll azonban még egy további döntés is, mivel ki kell mondania, hogy a devizahitelek esetén alkalmazott jogellenes árfolyam-meghatározás elévül-e. Általánosan az adott árfolyam megállapítása után öt évig lehet élni jogorvoslattal, azonban a Kúria kivételt tehet ebben az ügyben. Három kérdés merül fel ezzel kapcsolatban:
Lesz-e egyáltalán jogegységi határozat az elévülésrõl?
Ha lesz, akkor mikor várható?
Megvárja a kormány a Kúria új határozatát?

Törvénnyel írják át a devizahitel-szerzõdéseket

A Kúria döntése lehetõvé teszi az államnak, hogy beavatkozzon a devizahitel-szerzõdésekbe, tehát az adósoknak nem a jelenlegi árfolyamon kell majd fizetniük a törlesztõrészleteket - mondta az InfoRádió Aréna címû mûsorában az Országgyûlés törvényalkotási bizottságának vezetõje. Gulyás Gergely parlamenti alelnök szerint az errõl szóló jogszabály õszig elkészül.

"Miután az Alkotmánybíróság márciusi döntése egyértelmûen lehetõvé teszi a törvényalkotó számára, hogy ezeknek a szerzõdéseknek a tartalmába beavatkozzon, úgy gondolom, hogy itt is van feladatunk, s nem hiszem, hogy helyes lenne, ha a jelenlegi árfolyamon történne a jövõben a törlesztés" - hangsúlyozta a politikus, megerõsítve, hogy törvénnyel írják át a szerzõdéseket. "Erre alkotmányos felhatalmazásunk van. Rendkívül ritka esetben teszi lehetõvé a Polgári Törvénykönyv, hogy a törvényhozó korábban létrejött szerzõdések tartalmába beavatkozzon, de itt valamennyi olyan speciális feltétel fennáll - elõre nem látható változás volt, tömeges társadalmi méretû károkat okozott, egyértelmûen az egyik félre nézve vált terhessé a szerzõdés -, amelyeket az Alkotmánybíróság és egyébként a Kúria is korábbi gyakorlatát tekintve megkíván" - mutatott rá a törvényalkotási bizottság vezetõje.

Gulyás Gergely szerint mindenképpen érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy a devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint a forinthitelesek. Ugyanakkor a kormánypárti politikus úgy látja, hogy a svájci frankban eladósodottaknak nem is nagyon lenne esélyük erre. "A legkedvezõbb megoldás esetén is legfeljebb odáig fogunk eljutni, hogy a devizahitelesek nem járnak rosszabbul, mint a forinthitelesek. Persze ezt egyedi esetekben nehéz lesz vizsgálni, mert nagyon eltérõ forinthitelek vannak a piacon. Azt valószínûleg kimondhatjuk anélkül, hogy elvi éllel érvényesíteni kellene, hogy aki egy kedvezõ forinthitelt vett fel annak idején - 2008-at megelõzõen -, annál a devizahiteles nem tud jobban járni. Ha úgy jár, akkor a magyar társadalom, vagy legalábbis az a része, amelyik devizahitelt vett fel, rendkívül elégedett lesz. Még mindig több mint ötszázezer jelzálog alapú devizahitel-szerzõdés van, ráadásul ezek mögött gyermekes családok állnak. Ha csak egy-két gyereket számolunk átlagosan, akkor is másfél-két millió emberrõl beszélünk" - mutatott rá a politikus.

Gulyás Gergely jelezte, hogy a devizahitelesek helyzetét véglegesen rendezõ, minden lakás-jelzálog-hitelre kiterjedõ törvényjavaslat hamarosan elkészül. A tervezet szeptemberben kerül a Fidesz képviselõcsoportja elé, és ez lesz az õszi parlamenti ciklus elsõ beterjesztett törvényjavaslata. A kormánypárti politikus szerint a legfõbb bírói fórum által lényegében megsemmisített árfolyamrés 100 milliárd, az egyoldalú szerzõdésmódosítások pedig 300 milliárdos kárt okoztak az ügyfeleknek.