Sokféle zöldség és gyümölcs, olajos magvak, teljes kiõrlésû gabonafélék, alacsony zsírtartalmú tejtermékek, sovány húsok és halak – jól ismerjük az egészséges táplálkozás elõbb felsorolt alapköveit, illetve azok egészségre gyakorolt kedvezõ hatásait. Fogyasztásuk azonban nemcsak a testre hat kedvezõen, hanem a hangulatingadozások, nyugtalanság és depresszió mérséklése révén a lelki egyensúly megteremtésében is segíthet.

Aki viszont nagy mennyiségben fogyaszt cukrot – különösen finomított cukorféléket – és zsiradékot (például tortát vagy péksüteményeket habzsol), illetve sok alkoholt és koffeint visz be a szervezetébe, annál gyakoribbá válhatnak a hirtelen hangulatváltozások és fokozódhat a depresszió – olvasható a Livescience.com portál cikkében.
Fent és lent

Az egészséges élelmiszerek összetevõinek hatására az agyban megindul a boldogsághormonnak is nevezett szerotonin termelése, amely a jó hangulattal és relaxáció érzésével hozható kapcsolatba. Ráadásul azok az élelmiszerek, például a teljes kiõrlésû gabonafélék, amelyek egyenletes szinten tartják a vércukorszintet, képesek stabilizálni a kiváltott jó hangulatot is.

A fordított hatás, azaz a hangulat befolyása az élelmiszerek kiválasztására azonban nem ennyire egyértelmû. Számos összefüggést sikerült már a kutatóknak igazolni: rosszkedvûen hajlamosak vagyunk cukorban, zsírban és sóban gazdag ételek mellett letenni a voksunkat, és a vigasztaló kalóriabombák átmenetileg csakugyan enyhítik a rossz hangulatot. Ezt követõen azonban gyorsan jelentkezik a bûntudat, hiszen tudjuk, hogy az elfogyasztott egészségtelen étel ártalmas, így a rosszkedv ismét átveszi a hatalmat. Ez persze újabb átmeneti hangulatjavító evésbe torkollhat, és bezárul a kör.
Milyen és mennyi ételt választ jó kedvében?

Nem tisztázott viszont még az az összefüggés, miért hajlamosabbak sokan jókedvükben egészségesebb élelmiszereket választani, és a hosszú távú hatásokat szem elõtt tartani a rövid távú önjutalmazás helyett. Nehezíti az eligazodást ezen a területen, hogy más kutatások épp az egészségtelen ételek választását és a túlevést említették a jó hangulat „mellékhatásaként”.

Arra a következtetésre is jutottak már szakemberek, hogy a pillanatnyi hangulatnál jóval fontosabb a jövõre koncentrálás: aki a jövõjére tudatosan gondol, nagyobb valószínûséggel választ egészségesebb ételeket. Nemek szerint is eltéréseket mutat a stressz-evés: a nõk hajlamosabbak a hangulatjavító habzsolásra, míg a férfiak inkább jókedvükben jutalmazzák magukat egy tartalmas levessel vagy tésztaétellel.
Amit ma eszik, annak a hangulati hatása csak pár nap múlva jelentkezik

Egy tanulmány egyenesen azt állítja, hogy a ma elfogyasztott étel tulajdonképpen csak pár nap múlva lesz hatással a kedélyállapotra: a különösen egészségtelen, magas energiatartalmú, telített zsírsavakban és sóban gazdag ételek fogyasztását követõen 2 nappal tapasztalták a rosszkedv kialakulását. Sok gyümölcs evése 1 nap múlva eredményezett jó hangulatot (különösen férfiak esetében), míg a zöldségfogyasztás mind nõknél, mind férfiaknál a másnapot dobta fel.