E szerint az egyoldalú szerzõdésmódosítást lehetõvé tevõ kikötés akkor felel meg a világos, az érthetõ megfogalmazás és az átláthatóság elveinek, ha a szerzõdéskötéskor felmérhetõvé, az egyoldalú szerzõdésmódosítás bekövetkeztekor pedig ellenõrizhetõvé teszi a fogyasztó számára a rá nézve hátrányos szerzõdésmódosítás indokoltságát, arányát, mértékét.

A Kúria június 16-i jogegységi döntésében kimondta: a devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen, az árfolyamkockázat tisztességessége azonban csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelõ tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerzõdés erre vonatkozó része nem érthetõ, az egyoldalú szerzõdésmódosítás lehetõsége pedig nagyon szigorú feltételekhez kötött.

A jogegységi határozat indoklásából egyebek között kiderül: azt, hogy az "általánosan tájékozott, ésszerûen figyelmes és körültekintõ átlagos fogyasztó" képes volt-e értékelni az árfolyamváltozás rá nézve esetlegesen hátrányos gazdasági következményeit, "a releváns ténybeli elemek összességére tekintettel" kell megállapítani, vagyis ebbõl a szempontból nemcsak a szerzõdés tartalmának, szövegének van jelentõsége, hanem a szerzõdéskötés során "közzétett reklámnak és tájékoztatásnak" is.

Ha a tájékoztatás egyértelmû volt

Abban az esetben, ha a szerzõdés szövegébõl és a pénzügyi intézmény által nyújtott tájékoztatásból egyértelmûen felismerhetõ volt az "átlagos fogyasztó" számára, hogy az árfolyamkockázat korlátozás nélkül kizárólag õt terheli, és hogy az árfolyam rá nézve kedvezõtlen változásának nincs felsõ határa, a vizsgált kikötés tisztességtelenségét a Ptk. alapján nem lehet megállapítani.

Amennyiben tehát a fogyasztó a jogszabály által elõírt tájékoztatást megkapta, a kockázatfeltáró nyilatkozatot aláírta, akkor azt - az ellenkezõ bizonyításáig - úgy kell értékelni, hogy az árfolyamkockázat korlátozás nélkül õt terhelõ volta számára világos és érthetõ volt, illetve annak kellett lennie. A pénzügyi intézménynek kell bizonyítania, hogy a fogyasztó tájékoztatása ilyen módon megtörtént.

Ha nem volt világos a tájákoztatás

Amennyiben azonban az árfolyamkockázat korlátlan viselésének szerzõdési rendelkezése a fogyasztó számára a pénzügyi intézménynek felróható okból nem volt világosan felismerhetõ, illetve érthetõ, fennállnak a szerzõdés tisztességtelensége megállapításának a feltételei. Elõfordulhatott ugyanis, hogy a szerzõdés egyértelmû megfogalmazása, a megfelelõ tartalmú kockázatfeltáró nyilatkozat ellenére a szerzõdéskötés során a pénzügyi intézménytõl kapott tájékoztatás alapján a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az általa viselendõ árfolyamkockázat nem valós, annak nincs reális valószínûsége, vagy az bizonyos mértékben korlátozott (van egy maximuma).

Ez a helyzet akkor, ha a fogyasztó az árfolyamváltozás várható alakulásáról, maximális mértékérõl a pénzügyi intézménytõl, annak képviselõjétõl konkrét, hitelt érdemlõnek tûnõ, késõbb azonban tévesnek, valótlannak bizonyult tájékoztatást kapott. Ebben az esetben a szerzõdés a nem megfelelõ tájékoztatással érintett rendelkezése tisztességtelen, amely a szerzõdés részleges vagy teljes érvénytelenségét eredményezi. A nem megfelelõ tájékoztatás tényét és azt, hogy ennek következtében a szerzõdés árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése számára nem volt világos és érthetõ, a fogyasztónak kell bizonyítania.

Mikor különösen tisztességtelen egy szerzõdés?

Az egyoldalú szerzõdésmódosításra vonatkozó kikötés különösen akkor tisztességtelen - feltéve, hogy nem ütközik jogszabályba -, ha: tartalma a fogyasztó számára nem világos, nem érthetõ; az egyoldalú szerzõdésmódosítás feltételei nem tételesen meghatározottak, vagyis az ok-lista hiányzik, vagy van ok-lista, de az csak példálózó jellegû felsorolást tartalmaz; az egyoldalú módosítás feltételei nem objektív jellegûek, vagyis a fogyasztóval szerzõdõ félnek módja van a feltétel bekövetkeztét elõidézni, abban közrehatni, a módosításra okot adó változás mértékét befolyásolni; az ok-listában meghatározott körülmények ténylegesen nem, vagy nem a körülmények változásának mértékében hatnak a kamatra, költségre, illetve díjra; a fogyasztó nem láthatta elõre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történõ áthárítására; a szerzõdésmódosítás bekövetkezése esetére nem biztosítja a fogyasztó számára a felmondás jogát; kizárja, hogy a fogyasztó javára bekövetkezõ feltétel változás hatását a fogyasztó javára érvényesítsék.