A kormányhivatali vizsgálatot azután rendelték el, hogy a Magyar Úszás Napján szervezett szombati balatonfüredi versenyt követõen az úszók közül sokan fertõzést kaptak. A VEMKH népegészségügyi szakigazgatási szervének szakemberei a verseny helyszínén vízmintát vettek, a VEMKH Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának munkatársai pedig az érintett vendéglátóhelyeken folytattak ellenõrzést hétfõn Balatonfüreden, a fertõzésekrõl szóló bejelentéseket követõen.

A kormányhivatal kedden kiadott közleménye szerint a verseny helyszínérõl és a Kisfaludy strandról származó elõzetes gyorsvizsgálatok kiváló vízminõsítést mutatnak. Bóka István, Balatonfüred polgármestere hétfõ délután azt közölte: más balatoni strandról eddig nem érkezett fertõzésrõl szóló bejelentés, így helyi jelenségrõl van szó.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tájékoztatása szerint nincs összefüggés a balatoni gardapusztulás és a szombati versenyek indulóit érintõ megbetegedés között. Azt írták: a gardák tömeges pusztulását az elmúlt idõszak szélsõséges idõjárása mellett olyan kórokozók okozzák, amelyek kizárólag halakra veszélyesek. A tetemek összegyûjtése és elszállítása folyamatos tették hozzá. A VEMKH népegészségügyi szakigazgatási szerve, valamint élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága folytatja a vizsgálatokat, végleges eredményt késõbbre ígérnek.

Két napot töltött kórházban az olimpiai bajnok úszó Risztov Éva is. Szombaton részt vett a Magyar Úszás Napján rendezett versenyen Balatonfüreden, másnapra lett rosszul. Egyelõre nem lehet tudni, hogy mi okozta a panaszait. Az úszó azt mondta, az orvosok még keresik rosszulléte okát, a vizsgálatok eredményére még várni kell. Hozzátette, talán hétvégén kiderül. A szombati rendezvény után több mint százan betegedtek meg, sokan kórházba is kerültek.


Két héttel ezelõtt több ezer haltetem borította a tavat, sokan ezzel hozták összefüggésbe a fertõzést. Szakemberek azonban ezt kizárják, pedig még mindig nem tudják pontosan, hogy mi okozta a halak pusztulását. Présing Mátyás, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet tudományos fõmunkatársa szerint ez a patogén vírus vagy baktérium az emberre közvetlenül nem káros. A biológus hozzátette: pár nappal a verseny elõtt ellenõrizték a víz minõségét, amelyet akkor kifogástalannak találtak.

A halpusztulás okait még vizsgálják – mondta Présing Mátyás, aki kizárta a közvetlen összefüggést a halpusztulás és a Magyar Úszás Napját követõ megbetegedések között. A biológus szerint legutóbb hétfõn, valamint két héttel korábban vettek vízmintát a Balatonból, és ökológiai szempontból mindkét alkalommal kifogástalannak bizonyult a víz. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy emberi egészséget veszélyeztetõ szennyezés nem juthatott a Balatonba – jegyezte meg.

Felidézte, hogy a népegészségügyi szolgálat a rendezvény elõtt két nappal vett minta alapján versenyre alkalmasnak ítélte a vizet, ám ez alatt a két nap alatt is bármi történhetett. Ez ugyanis egy nagy partszakasz, ahol tömegek fordulnak meg és intenzív fürdõélet zajlik. Ugyanakkor a népegészségügyi vizsgálat befejezéséig az okról csak találgatni lehet – fûzte hozzá. Présing Mátyás végül azt mondta, mindenkit arra bátorít, hogy nyugodtan fürödjön a Balatonban.

A Balaton a sláger

Továbbra is a Balaton a sláger az itthon üdülõk körében, az emberek kétharmada nyárra idõzíti szabadságát, minden tizedik nyaraló megelégszik egy zacskónyi ruhával és még a betegségnél is jobban zavarja a kikapcsolódást a rossz idõ – derült ki egy friss felmérésbõl. Több mint ezren töltötték ki a Facebookon a Nagy Üdülési Kérdõívet, amivel a hazai nyaralási szokásokat igyekezett feltérképezni az OTP Bank és a Szeretlek Magyarország. A válaszadók 35%-a a hazai pihenést részesíti elõnyben, ha azonban külföldre moccan, a távolabbi európai országokat látogatja inkább, mint a környezõ államokat – mutatott rá rögtön egy érdekességre a kérdõív.

Idehaza a Balaton elsõsége megkérdõjelezhetetlen, a kitöltõk 62%-a a magyar tengerhez utazik legszívesebben, a második helyet a Tisza-tavat is magába foglaló északkelet-alföldi régió foglalja el közel 9%-os eredménnyel. A válaszadók fele 2-3 alkalommal, negyede pedig még ennél is többször üdült az elmúlt két évben, és csak 7% nyilatkozott úgy, hogy erre nem volt alkalma. A nyári dugókat némileg magyarázza, hogy a többség - 65% - nyaranta veszi ki a szabadságát, kifejezetten télen csak 2% megy üdülni, míg az emberek közel ötöde több évszakra osztja el a szabadnapokat. A magyarok nyári pihenés iránti preferenciáját jól mutatja, hogy az OTP SZÉP kártyás költések mintegy 50 százaléka a nyári szezonban keletkezik.


A kutatásból kiderült, hogy a nyaralni indulók 12%-a csak 1-2, akár egy zacskóban is elférõ ruhadarabbal vág neki a szabadságnak, 73%-uk minden eshetõségre felkészülve megáll 20-30 darabnál, míg 15% akár több bõröndöt is telepakol egy egyhetes kiruccanásra. A fürdõzés, napozás 55%-kal végzett az élen a legnépszerûbb programok között, a nevezetességek végiglátogatását 20% tekinti fõ kikapcsolódásnak. A kulináris élvezetek 9%-ot, az egyre népszerûbb wellness-programok 8%-ot, az olvasás és a sportolás pedig 4-4%-ot, kaptak a válaszok között.

A válaszadók kicsivel több, mint negyede 50 és 100 ezer forint közötti, több mint harmada pedig 100 és 500 ezer forint közötti összeget költ egy évben üdülésre, 8%-uk pedig félmilliónál többet is rászán éves szinten a kikapcsolódásra. A szükséges forrás elõteremtését a válaszadók 8%-a akár hitelfelvétellel is megoldaná, sõt 3%-uk nyilatkozott úgy, erre már volt is példa. „A tapasztalataink szerint a nyári üdülés finanszírozása is a népszerû célok közé tartozik a személyi kölcsön felvételekor – mondja dr. Rajmonné Veres Ibolya, az OTP Bank igazgatója -, hiszen így havonta kis összegekben, utólag is finanszírozható az éves nagy üdülés költsége.”