Fontosabb részletek
Az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések miatti összeg is visszajár a devizahiteleseknek.
A még élõ szerzõdések esetében az 5 évnél régebbi követelések is jogosak a kormány szerint.
Õsszel kerülhet sor a jogtalanul felszámított összegek elszámolására.
Mindez az összes devizaalapú lakossági kölcsönszerzõdésre, sõt a pénzügyi lízingre is kiterjed.

A kormány még a héten benyújtja az Országgyûlésnek azt a törvényjavaslatot, amely a Kúria jogegységi döntésének megállapításit illeszti be a jogrendbe – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán a kormányülést követõ tájékoztatón. Hozzátette, hogy a devizahitelesek helyzetének rendezésében kétlépcsõs lesz a törvényalkotás.

Hogy ne kelljen több százezer ügyfélnek pert indítania, és hogy ne bénuljon meg a magyar igazságszolgáltatás, a kormány átvezeti a jogrendbe a Kúria döntését. A törvény hatálya az összes devizaalapú lakossági hitelre és pénzügyi lízingszerzõdésre kiterjed majd. A kormány javaslatot fog tenni az elévülés kérdésének világos meghatározására is, amelynek kérdésében eltér a kormány és a bankszövetség álláspontja.

Varga Mihály szerda délután elmondta, hogy a Kúria döntése után azonnali lépésekre van szükség. A kormány mai ülésén a szükséges lépések elsõ fázisáról tárgyalt, és azt el is fogadta. A Kúria döntése kimondta, hogy a bankok több esetben tisztességtelenül vettek el pénzt az ügyfelektõl. Az elkészült törvényjavaslat, amelyet még a héten benyújt a kabinet, a döntéshozatal elsõ lépése – tette hozzá. A miniszter szólt arról is, hogy el akarják kerülni a több százezer egyéni pert.

A törvényjavaslatról Varga elmondta, világossá teszik, hogy a kormány rendezi az árfolyamrés kérdését. Az elévülés kapcsán a politikus arról beszélt, hogy amíg a szerzõdés hatályban van, addig nincs szó elévülésrõl. A nemzetgazdasági miniszter elmondta azt is, hogy kétlépcsõs törvényhozásra kell felkészülni, valamint, hogy a jövõben is a tárca fog tárgyalni a Bankszövetséggel, Varga hozzá is tette, hogy nyitottak a javaslataikra.

Hogy ne kelljen több százezer ügyfélnek pert indítania, és hogy ne bénuljon meg a magyar igazságszolgáltatás, a kormány átvezeti a jogrendbe a Kúria döntését. A törvény hatálya az összes devizaalapú lakossági hitelre és pénzügyi lízingszerzõdésre kiterjed majd. A kormány javaslatot fog tenni az elévülés kérdésének világos meghatározására is, amelynek kérdésében eltér a kormány és a bankszövetség álláspontja.

Törvényi erõvel rögzítenék, hogy az 5 éves elévülési idõszak csak a szerzõdés lejárultával indul el, ami azt jelentheti, hogy a még élõ szerzõdések esetében az 5 évnél régebbi követelések is jogosak. Az elszámolás és a devizahiteles csomag következõ lépcsõje szeptemberben lesz esedékes. Meg akarják hagyni a lehetõséget a feleknek (ügyfelek, bankok), hogy egy-egy szerzõdésrõl kimondják bírósági per útján, tisztességes volt-e vagy sem. Lehetnek olyan ügyek, amelyekben a bankok bírósághoz fordulhatnak, de kevés olyan szerzõdés lehet Varga szerint, amely végül tisztességesnek bizonyul. A kormány viszonylag szûk határidõket szab majd - mondta Varga.

Október elõtti döntésben bízik Varga

Közölte azt is, hogy a jövõben is meg kell hagyni a lehetõséget, hogy a tisztesség és a tisztességtelenség továbbra is a bíróságon mondathasson ki, ennek kapcsán a miniszter szerint maga a Bankszövetség is közölte, hogy lesznek ügyek, amik esetében õk fognak a bírósághoz fordulni. Varga közölte, hogy a kormány felkérte a jegybankkal való egyezkedésre is. A miniszter tájékoztatott arról is, hogy a törvényben javaslatot tesznek a határidõkre is, a kormány álláspontja szerint nem lehet túlságosan hosszú, mert veszélyeztetné a jogbiztonságot. Remélik, hogy október elõtt megszületnek ezek a döntések – mondta a miniszter.

Devizahiteles csomag: újabb részleteket árult el Rogán

Nem a devizahiteles adósoknak kell bizonyítani, hogy a bankok egyoldalú szerzõdésmódosításai és az árfolyamrés miatt rosszul jártak. Helyettük a bankoknak kell majd bizonyítani ennek ellenkezõjét, tehát hogy az egyes szerzõdéstípusokkal senkit nem ért semmilyen hátrány - mondta Rogán Antal az Indexnek. A mentõcsomag már a mai kormányülés napirendjére is felkerült, az Országgyûlés július 4-én fog szavazni róla. A bankok 15 napot kapnak jogorvoslatra. A döntés arról fog szólni, hogy semmis lesz az árfolyamrés és minden egyoldalú kamatemelés; az adósok ebbõl származó veszteségét a hitelezõ bankoknak meg kell téríteniük. Az új szabály a hatályos devizaszerzõdések mellett érvényes lesz minden öt éven belül lejárt szerzõdésre. Rogán azt mondta, a kormány fontolgatja, hogy a szabályozást a végtörlesztett hitelszerzõdésekre is kiterjesszék. A lakáscélú hitelek forintosítását is tervezi a kormány, erre valamikor õsszel kerülhet sor.

Kedden már tárgyaltak

Varga Mihály kedden asztalhoz ült a bankszövetséggel, de a tárca még nem közölt részleteket arról, hogy pontosan mirõl volt szó. A Kúria június 16-ai jogegységi döntése óta felgyorsultak az események. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetõje azonnal a döntés után jelezte, hogy az õszi parlamenti ülés kezdetéig elkészül az a törvényjavaslat, amelynek alapelve: minden visszajár a devizahiteleseknek.

A frakcióvezetõ hétfõn, napirend elõtti felszólalásában arra kérte a kabinetet, készítse el a jogi megoldását annak, hogy azok, akikkel szemben tisztességtelenül jártak el a bankok, visszakapják az õket illetõ pénzt, azt, amelyhez normál esetben csak peres úton juthatnának hozzá. A frakcióvezetõ közölte: ennek kell az elsõ lépésnek lenni, míg egy második lépésben történhet meg a devizahitelek végleges kivezetésének rendezése, ezzel az árfolyamkockázat megszüntetése.

Jelentõs bizonyítási teher a bankoknál

Makkos Albert közgazdász pedig azt mondta a Lánchíd Rádiónak a jogegységi határozatról, hogy az egyik legfontosabb döntés az, hogy a Kúria kimondta: a Magyar Nemzeti Bank árfolyamát kell alkalmazni a szerzõdések elszámolásánál. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a téma szerepelni fog már a szerdai kormányülés napirendjén, hogy lehetõség szerint a parlament még a nyári szünet elõtt meghozhassa döntését.

A kormány mozgásterérõl dr. Damm Andrea ügyvéddel beszélgettünk, aki azt mondta: „Nem lehet bizonyítani, hogy az adósok korlátlan kockázatot vállaltak volna, mert egy cselekvõképes személy nem köt ésszerûtlen szerzõdést, s éppen az ügyészség mondta ki egyik határozatában, a bankok nem számolhattak ezzel az árfolyam-emelkedéssel. Ha nem számoltak, s nincs az ügyletek mögött devizafedezet, nem is számíthattak ilyen nyereségre, azaz nem érheti õket veszteség az érvényesíthetõ követelések mértékének korlátozása miatt.”

A már említett jogegységi nyilatkozatot hétfõn hozta nyilvánosságra a Kúria. Ennek kapcsán Bihari Krisztina, a több ezer adóst képviselõ jogi szakértõ úgy fogalmazott, hogy a testület indoklásából az következik, jelentõs bizonyítási teher hárul majd a bankokra a perekben, a devizaalapú autóhitel-szerzõdések pedig tömegesen válhatnak semmissé.