Nemcsak a kormányzat törekszik arra, hogy a devizahitelesek ügyét megoldja, hanem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is, így élve rendeletalkotási jogával azt tervezi, hogy további intézkedéseket léptet életbe – mondta Nagy Márton, az MNB ügyvezetõ igazgatója vasárnap a Kossuth rádió G7 címû gazdasági mûsorában.

Már most is létezik uzsorakamat-szabályozás és hitelfedezeti limit – folytatta, amely elõírja, hogy a hitelfelvevõnek lakásvásárlás esetén mekkora önerõvel kell rendelkeznie; a túlzott eladósodástól azonban nem védi meg. Csak úgy lehet megóvni, ha egy jövedelemarányos törlesztõrészletet is elõírnak számára, amely szabályozza, hogy a havi jövedelme hány százalékát költheti hiteltörlesztésre; több hitel esetén a törlesztõk összeadódnak – magyarázta Nagy Márton. Hozzátette: a jegybank új rendelete egyrészt elõírja majd ezt az elvárást, másrészt azt, hogy csak a dokumentált jövedelmet lehet figyelembe venni, amelyet ha valaki nem tud igazolni, akkor nem kap hitelt.

Ha a hitelfék bevezetése után a Magyar Nemzeti Bank azt tapasztalja, hogy megnõ az egészségtelen hitelezés kockázata, akkor szigorúbb lesz a jövedelemhez igazított határ, és lejjebb mehet, akár 20-30 százalékra is; amennyiben viszont nem pörög a hitelezés, akkor magasabb értékek is lehetnek – tette egyértelmûvé az ügyvezetõ.

A konkrét számokról ugyanakkor még zajlik az egyeztetés az MNB és az Európai Központi Bank között, így a lakossági hitelfék várhatóan õsszel lép életbe – közölte Nagy Márton, megjegyezve, hogy ha az eszközzel már a válság elõtt is rendelkezett volna a jegybank, akkor a devizahitelezés felfutása ellen is használhatta volna.