Összeállítás arról, hogyan védjük magunkat és a gyerekeket a napsugárzás káros hatásaitól.

Nagy Éva bõrgyógyász arra figyelmeztetett, napozáskor mindenki kenje be magát, mert a bõr nem felejt. Már néhány év után megjelennek azok az ártalmak a bõrön, amelyek a túlzásba vitt vagy védekezés nélküli napozásnak a következményei. A szakember a fényvédelem fontosságára is felhívta a figyelmet, hiszen 15-20 perc napozás után már leég a bõr. Azt javasolta, olyan napkrémet válasszunk, amely UV-A és UV-B sugárzás ellen is véd. Az UV-A a bõr öregedésért, az UV-B pedig a leégésért felelõs, az UV-B hatását pedig az UV-A felerõsíti, ezért mindkettõ ellen védeni kell a bõrünket.

Egyes termékeken ugyan feltüntetik, hogy vízállóak, de a szakember szerint fürdés után minden egyes alkalommal újra használnunk kell a krémet. Kétóránként egyébként is újra kell kennünk magunkat, mert kimerül a krém hatása. Fényvédõ krém használatával is eltérõ, hogy kinek mennyi idõt célszerû a napon tartózkodnia. A fehér bõrûek, szõkék, szeplõsek direkt fényben nagyon keveset, míg a kreol bõrûek akár egyórányi napozást is megengedhetnek maguknak. Délelõtt 11 és délután 3 óra között pedig semmiképpen ne tartózkodjunk a napon, hangoztatta Nagy Éva.

Sokan azt gondolják, fényvédelemre csak a parton van szükség, holott a vízben is leéghetünk. Az UV-fény, különösen a tiszta tengervízben, akár méterekig is lejuthat. A vízparton kétszer akkora a fényhatás, mert a homok és a víz is visszaveri, ezért a bõrgyógyász azt javasolja, hogy tartózkodjunk napernyõ alatt. Szintén kevesen gondolnak arra, hogy gépkocsivezetés közben még felhúzott ablaknál is ki vagyunk téve a fénynek, és szintén tévhit, hogy ha napozás elõtt szoláriumozik valaki, az megvédi a napégéstõl. A felhõs idõ nagyon csalóka, és szélfúvásban azért lehet leégni, mert nem érezzük, hogy mennyire éget a nap.

A gyerekekre még jobban oda kell figyelni, emelte ki Nagy Éva, pólót és sapkát viseljenek, naptejbõl pedig 50-es faktorszám fölöttivel kell õket bekenni. A napon tartózkodás a D-vitamin-készletünk szempontjából természetesen nagyon fontos, de annak javára elég, ha naponta húsz percig éri a nap a szabadon lévõ testrészeinket, karunkat, arcunkat.

Tóth Katalin kozmetikus a leégés kezelésérõl is beszélt. Elmondta: a leégett bõrt mindenekelõtt hûsíteni kell, például gyakori zuhanyzással, a bõr nyugtatására pedig valamilyen kész készítményt javasolt, panthenolhabot, aloe vera vagy körömvirág tartalmú krémet. A kozmetikus semmiképpen nem javasolja, hogy a hölgyek napozás idejére sminkeljék magukat, legfeljebb vízálló szempillaspirált vagy szemkihúzó ceruzát használjanak. A kozmetikus azt is elmondta, nappali ápolókrémbõl érdemes 15-ös faktorszámút választani, és nyaralás elõtt célszerû otthon egy kicsit napozni, így készítve fel fokozatosan a bõrt. Hozzátette: a napozás megkezdése elõtt húsz perccel be kell kenni a bõrt, mert a krémnek ennyi idõ kell a felszívódáshoz. A fényvédelem mellett a hidratálásról se feledkezzünk meg, figyelmeztetett a szakember.

A leégés késõbb bosszulja meg magát

A napfény sokszor emlegetett áldásos hatása mellett sajnos igen sok veszély forrása. A legismertebb fényártalom a napégés, amelyért fõképp a hosszúhullámú UV-B sugarak tehetõek felelõssé. A napfény okozta ártalmak a fõképp a bõrünket és a szemünket érõ láthatatlan UV sugarak és a látható fény hatására alakulnak ki. Az UV sugarak mellett számolni kell a napfény harmadik komponensével, az infravörös sugarakkal is, melyek a nap melegítõ hatását adják és felelõsek lehetnek különbözõ hõártalmakért, úgymint napszúrás, hõguta.

A napégés során kialakuló bõrgyulladás hirtelen jön létre, általában a napfény hatását követõen 3-6 óra múlva. Heveny égõ érzés, fájdalom kíséretében élénk bõrpír jelentkezik. Súlyosabb formáiban kisebb-nagyobb hólyagok is képzõdnek, melyek felszakadva nedvezõ hámhiányokat hozhatnak létre. A súlyos napégés bõrtüneteihez rossz közérzet, hányinger, hányás társulhat.

Hogyan kezeljük a napégette bõrt?

Nagyon fontos ilyenkor a bõr hûtése, a bõ folyadékbevitel. A kisebb bõrfelületen kialakult vagy enyhébb napégésre semleges, hûsítõ vizes rázókeverékek, vizes bázisú kortikoszteroid krémek a legjobbak és a többszöri hideg folyóvizes hûtés. Ne használjunk ilyenkor zsíros, tapadós krémeket, pasztákat, a feláztató borogatások és a házipatikákban elõforduló gyógynövény készítmények sem javasoltak. Az I. fokú, csak bõrpírral járó napégés a bõr bebarnulásával, hámlás kíséretében néhány nap alatt gyógyul.

Mi a teendõ súlyosabb esetekben?

Ha nagyobb bõrfelületet érint a folyamat vagy hólyagképzõdéssel jár, továbbá rossz általános közérzet kíséri, mindenképpen kórházi, szakorvosi ellátás szükséges. Ilyenkor a hólyagos és hámhiányos területek befertõzõdését fertõtlenítõ, hámosító kenõcsös, steril kötésekkel akadályozzák meg.

Egyes esetekben tetanusz emlékeztetõ oltás vagy antibiotikus kezelés is szükséges lehet. A kiterjedten megégett bõrön keresztül nagyfokú lehet a folyadékvesztés, melyet infúziókkal pótolnak ilyen esetekben. Gyermekek esetében még nagyobb óvatosság javasolt, mivel az õ bõrfelületük testtömegükhöz viszonyított aránya jóval nagyobb mint a felnõtteké, így kisebb területû napégés is kiszáradáshoz vezethet.

Fényérzékenyítõ vegyszerek

Egyes kozmetikumok, külsõlegesen alkalmazott kenõcsök oldatok valamint egyes szájon át szedett gyógyszerek is fényérzékenyíthetik a szervezetet. Ha ezen szerek mellett éri a bõrt napfény, akár néhány perc alatt leéghet, felhólyagosodhat. Ilyen esetekben nagyobb a visszamaradó pigmentfoltoknak is az esélye.

Fototoxikus bõrgyulladásról vagy másnéven fotokontakt bõrgyulladásról akkor beszélünk, amikor például dekorkozmetikumok, parfümök, gyógyszertartalmú krémek, kenõcsök, egyes növényi nedvek toxikus módon érzékenyítik a bõrt a napfénnyel szemben. A napégés csak ezeken a körülírt területeken alakul ki, ahol az adott szer érte azt. A gyulladás megszûnte után barna folt marad vissza.

Abban az esetben, amikor a fényérzékenyítõ, allergiát kiváltó szer szájon át vagy injekció, infúzió formájában bekerülve a szervezetbe az egész bõrfelület fényérzékenységét váltja ki, szisztémás fotoallergiás reakcióról beszélünk. A napégéshez hasonló, gyakran égõ, viszketõ tünetek viszont csak azokon a helyeken alakulnak ki, ahol nem fedi ruházat, tehát fõleg az arcon, a dekoltázs területén, a karokon. A leggyakrabban a különbözõ vízhajtók, idegrendszerre ható készítmények, egyes gyulladáscsökkentõ gyógyszerek, fogamzásgátlók fényérzékenyítenek.

A napégés késõbbi, káros hatásairól

A napfény késõi káros hatásai általában a fényártalmat követõen hónapokkal, évekkel alakulnak ki. A mélyebb, hólyagos napégés után szeplõk, apró pigmentfoltok jelennek meg, melyek tartósan megmaradnak. Fototoxikus bõrgyulladás után a szer alkalmazási helyén élesszélû barna folt marad vissza. Jellegzetes pl. a fül elõtti területen, parfüm miatt kialakulva.

Tartós fényhatás gyakori napozás, napon való munkavégzés a bõr idõ elõtti öregedését (photoaeging) okozza. A hám megvastagszik, szárazzá, durva tapintatúvá, ráncossá válik. Rajta apró világos és barna foltok valamint értágulatok jelennek meg. Kialakulhatnak ezenkívül különbözõ "rákelõzõ" jóindulatú bõrnövedékek. Mivel az UV sugarak által okozott apró DNS károsodások nem mindegyikét képes a szervezet kijavítani, emiatt ezek talaján évekkel késõbb rosszindulatú nem-melanoma bõrtumorok (basalioma, spinalioma) képzõdhetnek. A melanoma malignum kialakulásában pedig egyre nagyobb jelentõséget tulajdonítanak a gyerekkori leégéseknek.

A fényártalmak ideális kezelése a megelõzés lenne. A fényvédelemnek összetettnek kell lennie. Lehetõleg ne menjünk napra a magas UV sugárzásos idõszakban. Ha ez elkerülhetetlen, védjük a bõrfelület minél nagyobb részét világos, szellõs ruhadarabokkal. Viseljünk kalapot, UV-szûrõs napszemüveget. Vízparton, hegyi sportok alkalmával magas fényvédõ faktorszámú krémekkel kenjük be a bõrfelületet. Válasszuk az UV-A tartományban is védõ készítményeket.