A Ház pénteken 184 igen szavazattal, 1 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett fogadta el a jogszabályt, amely a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba.

A törvény a devizahitel-szerzõdések tisztességtelen feltételeinek kiküszöbölésével fenntartja a megkötött szerzõdéseket. Semmisnek mondja ki az árfolyamrést – az eltérõ vételi és eladási árfolyamok alkalmazását -, helyette a folyósított és a törlesztett összeget vagy a devizában megállapított bármilyen költséget, díjat, jutalékot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos devizaárfolyamán kell meghatározni.

A pénzügyi intézményeknek a törvény hatályba lépése után kilencven napon belül kell átszámolniuk a folyósítás és a törlesztés összegét visszamenõleg. Az átszámítás alapján a fogyasztóval külön törvényben meghatározott módon kell elszámolniuk a pénzintézeteknek.

A jogszabály egyes rendelkezései a forinthitelesekre is vonatkoznak, a végtörlesztett hitelszerzõdésekre azonban nem, és azokra sem, akik kölcsönszerzõdését az eszközkezelõ rendezte.
Az egyoldalú szerzõdésmódosításra vonatkozó rendelkezések ugyanakkor a forint alapú hitel- vagy kölcsönszerzõdésre, pénzügyi lízingszerzõdésre is érvényesek.

A törvény elsõsorban a pénzügyi intézmények feladatává teszi, hogy az általuk alkalmazott általános szerzõdési feltételekbõl kiiktassák a tisztességtelen kikötéseket.

Az egyoldalú szerzõdésmódosítás lehetõségét tartalmazó fogyasztói kölcsönszerzõdéssel kapcsolatban “vélelmezni kell”, hogy tisztességtelen az annak részét képezõ, egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetõvé tevõ szerzõdéses kikötés, tekintettel arra, hogy nem felel meg a Kúria által is rögzített hét elvnek. Ezek az egyértelmû és érthetõ megfogalmazás, a tételes meghatározás, az objektivitás, a ténylegesség és arányosság, az átláthatóság, a felmondhatóság, valamint a szimmetria elve.
Az egyoldalú szerzõdésmódosítást lehetõvé tevõ szerzõdéses kikötés semmis, ha a pénzügyi intézmény a törvényben meghatározott határidõn belül nem kezdeményezte a polgári peres eljárás lefolytatását, vagy a bíróság a keresetet elutasítja vagy a pert megszünteti. Ezek a szerzõdéses pontok akkor nevezhetõk tisztességesnek, ha a pénzintézet polgári peres eljárásban bizonyítja, hogy mind a hét elvnek megfelelnek.

A pénzügyi intézményeknek a törvény hatályba lépését követõ 30 napon belül meg kell vizsgálniuk a fogyasztói kölcsönszerzõdés részévé váló azon általános szerzõdési feltételeket, amelyekben szerepel az egyoldalú szerzõdésmódosítást lehetõségét tartalmazó kikötés. Az intézményeknek az MNB-hez kell bejelenteniük az ászf-et, és nyilatkozniuk kell arról, hogy az azokban foglalt szerzõdéses feltételeket tisztességesnek vagy tisztességtelennek tekintik-e.

A törvény lefekteti a bankok által esetlegesen indított polgári peres eljárások szabályait is. A jogszabály a Fõvárosi Törvényszéket jelöli ki kizárólagos hatáskörû és illetékességû szervnek.
A bankok nem emelhetik egyoldalúan a fogyasztói kölcsönök kamatait, költségeit és díjait addig, amíg az érintett általános szerzõdési feltételeik tisztességességét jogerõs bírósági döntés meg nem állapítja.

A törvény tartalmazza a folyamatban lévõ perek és végrehajtások felfüggesztését is, legkésõbb december 31-éig. A jogszabály a 2004. május 1-jén vagy azt követõen és a törvény hatályba lépéséig megkötött hitelszerzõdésekre vonatkozik.

A meglévõ szerzõdések esetében – akár forint- akár devizahitek – az elévülés csak akkor kezdõdhet, ha a szerzõdést lezárták.

A kabinet kormány várhatóan az Országgyûlés idei, õszi ülésszakán újabb jogalkotási lépéseket tesz: ekkor rögzítik majd az elszámolás végleges szabályait, az egyéb anyagi jogi kérdéseket, valamint a jogkövetkezményeket.

A Kúria június 16-án mondta ki, hogy a devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen, az árfolyamkockázat tisztességessége azonban csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelõ tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerzõdés erre vonatkozó része nem érthetõ. Az egyoldalú szerzõdésmódosítás lehetõsége pedig nagyon szigorú feltételekhez kötött.