2024. március 28. Csütörtök, Gedeon, Johanna.
 
A felvett autóhitelek egyharmada visszajárhatForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2014-07-05 09:23:41
A devizahitelek említésekor elsõsorban a lakáshitelek jutnak az emberek eszébe, viszont jelentõs veszteségeket könyvelhettek el a devizaalapú autóhitelt felvevõk is. A törvényjavaslat alapján nekik is visszajárhat pénz, kiszámoltuk mennyi.

A pénteki törvényjavaslat értelmében nem csak a jelzáloghitelesek, hanem az autóhitelesek is részesülhetnek visszatérítésben. Sok autóhitel lejárt az öt éves elévülési periódus elõtt, így ezekbõl nem jár vissza semmi jelen állás szerint.

Akinek viszont öt éven belül járt le a hitele, vagy még élõ szerzõdése van, annak a lakáshitelesekhez hasonlóan visszajárhat pénz. Mivel az autóhitelek esetén kisebb összegekrõl beszélhetünk, ezért eleve kisebb összegekre számíthatnak. Ebben az esetben is három jogcímen várható pénz, ezek megegyeznek a lakáshitelek esetén lévõ jogcímekkel, vagyis a folyósítási árfolyamrés, a törlesztési árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések miatt lehet visszatérítés.

Mennyi jár vissza?

Példaként egy 2007 júniusban felvett, 2 millió forintos, öt éves futamidejû, svájci frank alapú hitelt vettünk. Számításaink során kétszer történt kamatemelés (a jegybanki adatok is ezt támasztják alá), egy év után, 2008 közepén, illetve két év után, 2009 közepén. A Magyar Nemzeti Bank adataiból kiderül, hogy míg 2008 elõtt a kamatok kilenc százalék alatt alakultak, addig 2008 során tizenkét százalékig emelkedtek, egy évvel késõbb pedig az átlagkamat szintje meghaladta a 16 százalékot, vagyis közel megduplázódott egy nagyjából két évig tartó idõszak során.

A nagymértékû kamatemelkedés miatt a visszajáró összeg is jelentõs a felvett összeghez képest, a példánk esetén ez 601 ezer forintot tesz ki. Emellett az árfolyamrésbõl visszajáró pénz mindössze 68 ezer forint, így ennél a hitelnél 669 ezer forint járhat vissza, ami az eredetileg felvett összeg egyharmada. Lényeges kiemelni, hogy korábban felvett kölcsönök esetén ennél jóval alacsonyabb összeg is kijöhet, mivel a kamatemelések hatása kisebb ezeknél a kölcsönöknél.


Mi a helyzet az elévüléssel?

Jelenlegi állás szerint öt éves elévülési idõ van érvényben, ami azt jelenti, hogy azok a hitelek, amelyek több, mint öt évvel ezelõtt lejártak, nem jár vissza pénz. A 2009 elõtt lejárt kölcsönök esetén nem lehet nagy összegû visszatérítésre számítani, mivel mind az árfolyamrés, mind a kamatemelés mértéke nem volt számottevõ, azonban ezek esetén nem jár vissza pénz, mivel a követelések már elévültek.

Mennyivel nõtt a törlesztõrészlet?

Ez alatt a törlesztõrészlet mintegy 94 százalékkal növekedett, vagyis majdnem megduplázódott, míg a döntés értelmében csupán 70 százalékkal kellett volna növekednie. A példában ez azt jelenti, hogy 41 ezer forintról 84 ezer forintra nõtt a havi fizetendõ 71 ezer helyett.

Devizahitelek: 900 milliárd forintot is visszafizethetnek a bankok

Akár 900 milliárd forint is lehet az az összeg, amennyit a bankok utólag visszafizetnek az embereknek az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések miatt - ezt a Nemzeti Bank ügyvezetõ igazgatója mondta a Kossuth Rádiónak, miután megjelent a törvénytervezet a devizahitelesek megsegítésérõl. A nemzetgazdasági miniszter arról beszélt: elsõsorban azokon segít a kormány a devizahiteles törvénnyel, ahol a család otthona forog kockán.

Pénteken került fel az Országgyûlés honlapjára a törvénytervezet, amelyik elsõ lépcsõben kezeli a devizahitelesek problémáját. A Kúria két héttel ezelõtti döntését foglalnák törvénybe, amely szerint több szempontból is tisztességtelenül jártak el a bankok. Ez a törvény szabályozná, hogy a fogyasztók a bankoktól biztosan visszakaphassák, ami visszajár nekik.

Trócsányi László, igazságügyi miniszter azt mondta: ez a bankok és a fogyasztók érdeke is. Az igazságügyi tárca vezetõje a Híradónak azt mondta: el kell kerülni, hogy perek sokasága induljon a bankok ellen. Ezért választották a javaslatban azt a jogi megoldást, hogy az egyoldalú kamatemelések automatikusan tisztességtelenek, és ennek ellenkezõjét a bankoknak kell bizonyítaniuk a Fõvárosi Törvényszéken.

„Társadalmi probléma kezelõdik, márpedig a devizahitelesek ügye társadalmi probléma: itt az állam, a kormány azt döntötte el, hogy az állam belép és segítségére lesz a különbözõ állampolgároknak. Ne õk keressék az igazukat, hanem az állam kvázi egyfajta ügyvédje legyen ezeknek az állampolgároknak” – fogalmazott a miniszter.

Akár a 900 milliárd forintot is elérheti az az összeg, amennyit a bankok utólag visszafizetnek az embereknek - ezt a Nemzeti Bank ügyvezetõ igazgatója mondta a Kossuth Rádiónak. „Legtöbbször ezt a 400 milliárd forintot szoktuk hallani, ami az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés visszatérítésébõl adódhat. A mi számításaink szerint ez akár a kétszerese is lehet: 900 milliárd forint” – jelentette ki Nagy Márton. Az MNB igazgatója azt is mondta: a Magyar Nemzeti Bank ellenõrzi majd, hogy az ügyfelek a bankoktól valóban megkapják a nekik járó összeget.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!