A beadványban a magyar bíróság a problémakör egyik olyan vetületével foglalkozik, amelyet eddig nem vizsgáltak. Lényegében azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a devizahitel nyújtása olyan tõkepiaci devizamûveletnek minõsül-e, amelyre vonatkoznak a pénzügyi eszközök piacairól szóló uniós irányelv befektetõvédelmi rendelkezései.

E rendelkezések arra kötelezik a befektetési vállalkozásokat, hogy informálódjanak arról, milyenek az ügyfél ismeretei és tapasztalatai a kiválasztott termék vagy szolgáltatás szempontjából releváns kérdések tekintetében. Arról is tájékozódniuk kell a befektetési vállalkozásoknak, hogy milyen az ügyfél pénzügyi helyzete, mik az ügyfél befektetési céljai.

Minderre azért van szükség az uniós irányelv értelmében, hogy a befektetési vállalkozás az ügyfél számára megfelelõ befektetési szolgáltatásokat és pénzügyi eszközöket kínálhasson. E rendelkezések értelmében ha a befektetési vállalkozás a kapott információk alapján úgy ítéli meg, hogy a termék vagy a szolgáltatás nem megfelelõ az ügyfél számára, erre az ügyfelet kifejezetten figyelmeztetnie kell.

A ráckevei járásbíróság arra is kíváncsi, hogy amennyiben a devizahitel-szerzõdések megkötésekor elmaradt az ügyfélnek az említett uniós irányelv befektetõvédelmi rendelkezései értelmében történõ tájékoztatása, akkor ez a körülmény maga után vonja-e az ilyen szerzõdések semmisségét.

Az Európai Bíróságon még nem tûztek ki eljárási cselekményt az ügyben, egyelõre csupán iktatták a beérkezett iratot.