2024. március 28. Csütörtök, Gedeon, Johanna.
 
Állati lelkivilág: a tehenek is lehetnek pesszimistákForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2014-07-06 11:20:04
Az állatjóléti intézkedéseket is elõrelendítheti az az új tanulmány, amely arra kereste a választ, hogy a borjakat érõ kedvezõtlen fizikai és érzelmi hatások milyen változásokat idézhetnek elõ az állatokban.

Az eredmények alapján kiderült, hogy mindkét esetben egy úgynevezett negatív elõítélet alakul ki, amely leginkább az emberi pesszimizmushoz hasonlítható.
Fizikai és érzelmi fájdalom

Az állattartók általában már a születést követõ elsõ órákban elkülönítik a borjút az anyaállattól. Ennek célja egyrészt az, hogy minél elõbb elkezdhessék az emberi fogyasztásra szánt tej begyûjtését, másrészt úgy gondolják, hogy az elkülönítés a borjú biztonságát is szolgálja. Ha a kicsinyeket az anyjuk mellett hagyják, akkor erõs kapcsolat alakul ki a két állat között. Ahogy a borjú idõsebb lesz, egyre kevésbé fog függeni a tejtõl, így a kapcsolat is fokozatosan gyengébbé válik. A nyolcadik hónapban éri el az utód azt a kort, amikor már gond nélkül elválasztható az anyaállattól.

A tejtermelõk a leggyakrabban nem ezt az utat követik. A korai és hirtelen elszakítás során mind a borjút, mind a tehenet komoly stresszhatás éri. Az utódok ismétlõdõ és egyre erõsödõ sírásban törnek ki, és néha étvágytalanná is válnak – mondta a kutatást vezetõ Daniel Weary, a Brit Columbia-i Egyetem munkatársa.

Az érzelmek mérésének egyik módszere állatok és emberek esetében is az, ha döntésen alapuló feladatok elé állítják õket, és közben figyelik a reakcióikat. Például a depressziós és szorongással küzdõ emberek sokkal negatívabban reagálnak a kétértelmû ingerekre, mint boldogabb és kiegyensúlyozottabb társaik. Az állatok megfelelõ betanítást követõen szintén képesek elvégezni hasonló típusú feladatokat, ráadásul az embereknél tapasztalt eredményeket produkálnak: a stresszes és kiszámíthatatlan környezetben tartott állatok rosszabbul reagálnak a kétértelmû stimulusokra.

Egy 2013-ban végzett kísérlet során Weary és kollégái kimutatták, hogy a borjúk esetében is tapasztalható az elõbb említett negatív reakció, ha szarvtalanítják õket. A szarvkezdemények elégetése egy fájdalmas mûvelet, amelynek hatását fájdalomcsillapítóval és érzéstelenítõ injekcióval próbálják a gazdák enyhíteni.

Amint az állatok érezni kezdik a mûtétet követõ fájdalmat, megjelennek rajtuk a depresszív tünetek, és a várakozásoknak megfelelõen a kétértelmû ingerekre is sokkal negatívabban reagálnak. Wearyék kíváncsiak voltak arra, hogy hasonló eredményeket kapnak-e akkor, ha az állatok nem fizikai, hanem másfajta (például lelki) stresszhatásoknak lesznek kitéve.
Pesszimista borjak

A kutatók összehasonlították, hogy a szétválasztás elõtt és után a borjak milyen módon reagálnak a kétértelmû ingerekre. Ennek ellenõrzése céljából egy úgynevezett menj/ne menj feladatra tanították meg az állatokat. A feladat lényege, hogy a borjaknak piros és fehér paneleket mutatnak LCD képernyõkön. Amennyiben a fehér panelt közelítik meg, jutalmat kapnak, ha viszont a piros felé indulnak el, akkor büntetésként nem részesülnek jutalomban.

Ezt követõen a kétértelmû ingerek megalkotása céljából keverték a színeket. Háromféle színt hoztak így létre: vöröses-rózsaszínt (75 százalék vörös), valódi rózsaszínt (50 százalék vörös) és halvány rózsaszínt (25 százalék vörös). Ahogyan az várható volt, a szarvtalanított és az anyjuktól elszakított borjak kisebb valószínûséggel közelítették meg a kevert színeket megjelenítõ paneleket. A kutatók szerint ez az állatok rossz közérzetét tükrözi. Habár a negatív elõítélet mértéke hasonló volt a szarvtalanítást és a szétválasztást követõen, nem teljesen világos, hogy használható-e az érzelmi válaszok erejének mérésére.
Heuréka

Weary úgy gondolja, hogy a folyamatosan fejlõdõ tudománynak köszönhetõen az emberek egyre inkább tisztában lesznek azzal, hogy az állatok érzelmei sokkal összetettebbek, mint azt korábban hittük. Az új eredményeket a Plos One tudományos folyóiratban publikálták. Nem ez volt az elsõ tanulmány a haszonállatokkal kapcsolatban. Egy 2014 elején végzett kutatásban Weary és munkatársai csoportban és magányosan nevelt borjak kognitív képességeit hasonlították össze. Kiderült, hogy az elkülönítve tartott állatok szorongtak, és a gondolkodást igénylõ feladatokban is rosszabbul teljesítettek. Egy másik, 2004-es kísérletben – amelyet a Cambridge-i Egyetem kutatói végeztek – felfedezték, hogy a teheneknek vannak úgynevezett heuréka pillanatai, azaz ha valamilyen siker érte õket a tanulási folyamat során, akkor izgatottságot jelzõ érzelmi és viselkedésbeli válaszreakciókat mutattak.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!