2024. március 29. Péntek, Auguszta.
 
Nem mindegy, hogy milyen ásványvizet fogyasztunkForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2014-07-06 12:43:30
A felnõtt emberek napi vízigénye 2,5-3 liter, ebbõl átlagosan másfél liternyit juttatunk be a szervezetbe valamilyen ital formájában. De mit igyunk?

Naponta két, két és fél, de akár három liter folyadékra is szüksége van az emberi szervezetnek ahhoz, hogy megfelelõen mûködjön. Kevésbé köztudott, hogy az ebbõl számított vízbevitel ideálisan másfél litert jelent. A többit az élelmiszerek víztartalma adja – hívja fel a figyelmet Dr. Varga Zsuzsa élelmiszeripari mérnök, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán készült tanulmány egyik szerzõje. Például a friss kenyérben 30-40% közötti víz van, a termék fajtájától függõen. A tej 90 százaléka, a párizsi 70 százaléka víz, de a levesekkel, fõzelékekkel, zöldségekkel és gyümölcsökkel is kiegészítjük a napi vízigényünket.

Ezt a közel három liter folyadékot azért kell nap, mint nap bevinni a szervezetbe, mert körülbelül ennyit veszítünk el naponta – kiváltképp nyáron – verejtékkel, vizelettel, széklettel és a légzéskor kibocsájtott párával. A nyári idõszakban fokozódhat a verejtékezés, természetesen a fizikai aktivitás mértékével arányosan, és egyénenként változó mértékben.

A felnõttek testének 60 százaléka folyadék, a csecsemõknél magasabb, míg az idõsebbeknél alacsonyabb ez az érték. A kisbabák ezért is fokozottan veszélyeztetettek nyáron, mert testük kisebb, így könnyebben kiszáradhatnak. Számukra az alacsony, 500 mg, vagy annál kevesebb ásványi anyag tartalmú vizek ajánlottak. Az idõs korosztály legnagyobb problémája, hogy bár kevesebb a folyadék a szervezetükben, nyáron sem érzékelik szokásos módon a szomjúságérzetet.


Milyen ásványvizet válasszunk?

A mértékadó ásványvíz versenyeken az utóbbi években az alacsonyabb összes ásványianyag- tartalmú vizeket díjazzák. A szakemberek szerint azonban azt kell figyelni a címkéken, hogy milyen arányban tartalmazzák ezeket. Érdemes megnézni, hogy mennyi a nátrium, kálium és magnézium tartalom. A kálium és a magnézium együttes tartalma lehetõleg legyen magasabb, mint a nátriumé. Ez utóbbi, a só – nátrium-klorid – a táplálkozási szokásaink miatt így is többszöröse az ajánlott mennyiségnek.

Magyarországon a férfiak négyszer, ötször több sót fogyasztanak, mint kellene, a nõk is háromszoros adagot visznek be a szervezetükbe. Nem csupán azzal, hogy kóstolás elõtt automatikusan nyúlnak a sószóróhoz, hanem az élelmiszeriparban használt tartósítószerek miatt is. A különösen veszélyeztetett betegcsoport a vérnyomásproblémákkal küzdõk köre. Rájuk szigorúan vonatkozik az, hogy sószegény diétán éljenek, és figyeljék a palackokon kötelezõen feltüntetett adatokat.

Felmérések szerint a magyar lakosságnak alapvetõen alacsony a kálium és a magnézium bevitele. Ennek oka, hogy ezek az értékes anyagok fõleg zöldségekben, gyümölcsökben vannak jelen, és ezek fogyasztása még mindig alatta marad az ajánlott mértéknek. Nyáron a zöldségek és gyümölcsök közül a görögdinnye ideális választás lehet: 90 százaléka víz, ami fokozatosan, az emésztés során szabadul fel, tehát sem a keringést, sem a szívet, sem a vesét nem terheli meg úgy, mintha hirtelen enyhítenénk a szomjunkat. Gazdag ásványi anyagokban, vitaminban is.

Magyarországon túlnyomó többségében földes, meszes vizek találhatóak, amelyek kalciumban és magnéziumban gazdagok. A fõváros alatti kõzetállománynak köszönhetõen az itt fúrt kutak, források vize nagy mennyiségben tartalmazza az idegrendszerre, a csontok, fogak épségére, a csontritkulás megelõzésére alkalmas ionokat, melyek a kismamáknak is segítenek a szoptatás idején.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!