Utolsó módosítás: 2014-07-09 16:23:33 |
|
A devizaalapú hitelek ügyében pénteken elfogadott új törvény potenciálisan magas járulékos költségei érdemi tõkeinjekciót tesznek szükségessé a magyarországi bankok külföldi anyabankjai részérõl a szabályozóknak megfelelõ tõkemegfelelési mutatók és a hitelkihelyezési kapacitás helyreállítása végett - jósolta keddi londoni helyzetértékelésében a Fitch Ratings. A nemzetközi hitelminõsítõ szerint valószínû az is, hogy a legnagyobb magyarországi bankok zöme, vagy ezek tulajdonos bankjai profitfigyelmeztetéseket adnak ki.
A Fitch közölte: felülvizsgálja a magyarországi bankokra érvényben tartott minõsítéseit, amint felmérte az új törvény hatásait az egyes bankok hitelprofiljára, és a külföldi tulajdonosok készségét a veszteségek további tõkeinjekciókkal történõ ellentételezésére.
A hitelminõsítõ felidézte, hogy még a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elõzetes becslése szerint is 600-900 milliárd forint költséget jelenthet a magyar bankszektornak a devizahitelekrõl hozott törvény.
A Fitch Ratings szerint a jogszabály által elõírt kompenzációs kötelezettségek a 2013. végi állapot alapján számolt rendszerszintû sajáttõke-állomány harmadát is felemészthetik. Ugyanakkor az egyes bankok esetében jelentõsen eltérõ hatás várható, tekintettel arra, hogy alig néhány bank termeli a szektorszintû eredmény zömét, és a tõkehelyzet néhány nagy külföldi tulajdonú banknál már most is feszes. Emellett az egyéni kinnlevõségi portfoliók összetétele is befolyásolhatja a végleges költségeket - hangsúlyozza keddi londoni elemzésében a hitelminõsítõ.
A Fitch számításai szerint például az OTP Bank alapszintû - Tier 1 - tõkemegfelelési rátája az új Bázel III. keretrendszer szabványai alapján viszonylag kis mértékben, 1,7 százalékponttal 14,7 százalékra csökkenne a kompenzációs költségek miatt, ami jelzi, hogy az OTP tõkehelyzete jóval erõteljesebb más magyarországi bankokénál.
A Fitch Ratings hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az Erste magyarországi érdekeltségének, valamint az Intesa leánybankjának, a CIB-nek az úgynevezett életképességi besorolása (VR) - amely az egyes pénzintézetek inherens hitelképességi minõségét méri - máris nagyon alacsony, b mínusz, illetve ccc, tükrözve e bankok gyenge eszközminõségét és tõkehelyzetét. A belga KBC tulajdonában lévõ KÚH e besorolása - bb mínusz - mindazonáltal jelentõsen nagyobb veszteségelviselõ kapacitást mutat - áll a hitelminõsítõ elemzésében.
A Fitch szerint a magyar állam részt vállalhat ugyan a devizaalapú hitelek átváltásának költségeibõl, de nem valószínû, hogy ehhez sok kedve lenne, mivel az Európai Unió épp a minap vetette fel annak lehetõségét, hogy Magyarország visszakerülhet a túlzottdeficit-eljárás hatálya alá.
A pénzügyi válság óta általánossá váltak a bankokat büntetõ unortodox intézkedések Magyarországon. Ezek közé tartozott a devizaalapú hitelek elõtörlesztése a piacitól eltérõ árfolyamokon 2011-2012-ben, valamint a jelentõs mértékû külön bankadó, amelynek kivezetését az EU is kívánatosnak tartaná - áll a Fitch Ratings keddi londoni elemzésében. Más nagy londoni házak elõrejelzései szerint a devizahitelek rendezési módjának az MNB monetáris politikájára is érdemi hatása lesz.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzõrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai errõl összeállított új helyzetértékelésükben közölték: központi elõrejelzési forgatókönyvük az, hogy az MNB 2,25 százalékos alapkamaton fejezi be enyhítési ciklusát. Ez az elõrejelzés arra a feltételezésre alapul, hogy a devizahitelekkel kapcsolatos vita tartós piaci idegességet okoz.
A ház szerint azonban, ha sikerül az ügyet simán rendezni, a magyar jegybank 1,80 százalékig csökkentheti alapkamatát az idei év végéig, tekintettel arra is, hogy az idei magyarországi átlagos infláció a cég várakozása szerint zéró lesz, és jövõre sem éri el az MNB 3 százalékos középtávú célját.
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
|