Ezt a projektet nem szabad átpolitizálni - mondta az orosz miniszterelnök Gorkiban, és azt hangsúlyozta, hogy a Déli Áramlat megépítése kölcsönösen elõnyös Oroszországnak és Szerbiának. Közölte, hogy tárgyalásukon ezt az álláspontot erõsítették meg.

A szerb kormányfõ azt mondta a tárgyalást követõ tájékoztatón, hogy már csak technikai jellegû kérdések maradtak fenn a vezetékrendszer szerbiai szakaszával kapcsolatban, de azokat is gyorsan lezárják. Hozzátette, hogy az orosz fél kedvezményeket tett Belgrádnak, de nem árult el részleteket.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter június 17-én tárgyalt, és már akkor bejelentették, hogy Oroszország és Szerbia is kész folytatni a Déli Áramlat gázvezeték kiépítését.

Az Európai Bizottság (EB) szerint ugyanakkor a Déli Áramlat terve sérti az uniós szabályokat. Az úgynevezett harmadik energiacsomag tiltja, hogy gázszolgáltatók egyben gázvezeték tulajdonosok is legyenek. Az EB ezért felfüggesztette a projekt elfogadási eljárását és felszólította a benne részt vevõ országokat, hogy addig ne folytassák az építkezést, amíg nem hozzák összhangba a kétoldalú megállapodásokat az uniós szabályozással.

Alekszej Miller, a beruházást végzõ Gazprom vezérigazgatója szerint a nemzetközi egyezményekrõl szóló 1969-es bécsi konvenció védi a Déli Áramlat gázvezeték megépítésérõl kötött államközi egyezményeket és a beruházásról szóló szerzõdést nem lehet egyoldalúan megváltoztatni, vagy semmisnek nyilvánítani. A kétoldalú megállapodásokat szerinte a nemzetközi jog védi.

Bulgária a beruházás mellett áll

Bulgária támogatja az Oroszországból Ukrajna elkerülésével Európába földgázt szállító Déli Áramlat vezeték megépítését - jelentette be a bolgár külügyminiszter hétfõn azután, hogy Szófiában fogadta az orosz diplomácia vezetõjét.

Krisztian Vigenin bolgár külügyminiszter rámutatott arra, hogy a Déli Áramlat gázvezeték létrehozása nem csak Bulgáriának fontos, de egész Délkelet-Európának is. Hozzátette: Szófia támogatja a gázvezeték megépítését az Európai Uniós elõírásoknak megfelelõen és reményei szerint az errõl zajló egyeztetések eredményesen zárulnak az Európai Bizottsággal.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egyebek között azt hangsúlyozta, hogy Moszkva kész konstruktív dialógust folytatni valamennyi érintett féllel, azaz a vezeték megépítésében érdekelt országokkal ugyanúgy, mint az Európai Bizottsággal.

Június elején az Európai Bizottság felszólította Bulgáriát, hogy halassza el a Déli Áramlat gázvezeték területén átmenõ szakasza kivitelezésének megkezdését, mivel az nem felel meg az érvényes uniós szabályozásnak. Az Európai Bizottság (EB) véleménye szerint az orosz gázt Ukrajna megkerülésével a Fekete-tenger alatt Bulgárián, Szerbián keresztül Magyarországra is eljuttató vezeték terve sérti az uniós szabályokat. Az úgynevezett harmadik energiacsomag tiltja, hogy gázszolgáltatók egyben gázvezeték tulajdonosok is legyenek. Az EB ezért felfüggesztette a projekt elfogadási eljárását.  Bolgár illetékesek azóta többször jelezték, hogy készek tárgyalni a kérdésben az Európai Bizottsággal, és hogy továbbra is kitartanak a vezeték építése mellett.

A Déli Áramlat építése 2012 végén kezdõdött. A vezeték Bulgária fekete-tengeri partjától Szerbián, Magyarországon és Szlovákián keresztül vezet Ausztriáig. A tenger alatt négy, egymás mellett futó ág lesz.  A Déli Áramlat több mint 930 kilométer hosszan a Fekete-tenger alatt, majd a szárazföldön körülbelül 1450 kilométer hosszan halad. A projekt a tervek szerint 2018-ra éri el teljes kapacitását, évi 63 milliárd köbmétert.