Õ (is) érzékelhetõen ragaszkodna a perekhez, ezért indítványozta a Kúriánál: a Luxemburgi Európai Bíróságnál elõzetes döntéshozatali eljárás lefolytatását kérelmezze a már elfogadott adóssegítõ törvény egyes rendelkezéseivel kapcsolatban.

Gyanítottuk, hogy a parlament által július 4-én elfogadott, de a köztársasági elnök által még mindig alá nem írt, kormányzati adósmentõ csomag pereket felfüggesztõ rendelkezései vetnek még hullámokat az adósokat képviselõ ügyvédek körében. Ez már megindult, annak ellenére, hogy ilyen tartalmú végzést még nem adtak ki a bíróságok. Pedig alighanem fognak, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetõje ugyanis érdeklõdésünkre korábban azt mondta: minden folyamatban levõ devizás pert leállítanak (ideértve az adósok által indítottakat is). A devizás pereket talán a legnagyobb számban vivõ siófoki ügyvéd, Léhmann György már bejelentette: indítványozta a Kúriánál, hogy kérelmezze a Luxemburgi Európai Bíróságnál elõzetes döntéshozatali eljárás lefolytatását a már elfogadott adóssegítõ törvény egyes rendelkezéseivel kapcsolatban.

Léhmann György úgy véli, az országgyûlés végsõ formában csak szeptemberre ígért „megoldásának” semmi köze nem lesz sem az Alkotmányhoz, sem a polgári joghoz, sem a jogállamisághoz. – Ilyen anyagi jogszabályalkotásra még soha, semmilyen körülmények között nem került sor demokratikus jogállami keretek között – így a több mint ezer devizahitelpert vivõ siófoki ügyvéd.

Visszajár a deviza- és forinthiteleseknek az árfolyamréssel és a kamatok egyoldalú emelésével tisztességtelenül beszedett pénz – áll a múlt pénteken elfogadott jogszabályban. Hogy pontosan mennyi és hogyan jár vissza az adósoknak (például hogy a törlesztõrészlet csökken-e, vagy a tõketartozás), azt külön törvényben szabályozzák, várhatóan szeptemberben. A kamatok egyoldalú emelése akkor válik semmissé – így a törvény –, ha a bank a jogszabály hatályba lépésétõl számított harminc napon belül nem kezdeményez bírósági eljárást az állammal szemben annak bizonyítására: tisztességesen járt el. Az OTP már jelezte: élni kíván e lehetõséggel, bíróságon igyekszik majd bizonyítani igazát.

– A Kúria a parlamenti döntést megelõzõ jogegységi határozatában csupán három szempontból vizsgálta a fogyasztói kölcsön- és lízingszerzõdések tisztességtelenségét, a többi tucatnyi feltétel tisztességtelenségét nem – így Léhmann György. – Tehát a Kúria három szempontból nyújtott a bíróságok számára jogértelmezést az ilyen jellegû perek elbírálásához, és nem a tisztességtelenség vizsgálhatóságát tisztázta általánosságban. A kúriai jogelvek egyébként közvetlenül érvényre jutnak a bíróságok által, azaz semmi szükség a múlt péntekihez hasonló törvényalkotásra.

Léhmann György szerint a parlamenti döntés nem a Kúria jogértelmezését teszi általános érvényûvé, hanem eltér tõle, nem veszi figyelembe a polgári jogi alapelveket sem, ellenben a bankok érdekeit igen. – A törvényjavaslat új anyagi jogszabályokat mond ki azzal, hogy a semmisség jogkövetkezményeit egyedi szerzõdések esetében a bíróság helyett törvényalkotással állapítja meg. Jogállami keretek között ilyen nem létezik, azt is mondhatjuk akár, hogy a jogállamiság hazánkban ezzel formálisan is megszûnt.

A devizaperes ügyvéd arra emlékeztet: fogyasztói szerzõdésrõl lévén szó, minden jogi jellegû ténykedés alfája és ómegája az Európai Bíróságnak az egyoldalú szerzõdésmódosítással kapcsolatos irányelve. Ebbõl pedig Léhmann nem olvas ki olyan lehetõséget, hogy a nemzeti bíróság helyett bármely közhatalmi szerv döntsön a tisztességtelen szerzõdési feltételek érvénytelenségérõl, annak jogkövetkezményérõl.

Hol marad például a svájci frank kamatcsökkenése miatt elmaradt jóváírás az adósok felé? – fûzi tovább a döntést elemezve a jogász. Emlékeztet rá: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) tájékoztatójában („Milyen kockázatai vannak a devizahitelnek?”) ott áll, hogy „kamatkockázata minden hitelnek van, devizahitelnél ez azt jelenti, hogy ha az adott deviza irányadó kamata emelkedik, akkor emiatt nõhet a devizahitel kamata is.” – A PSZÁF táblázatából olvasható ki: ha nincs forintgyengülés, de például a svájcifrank-alapkamat egy százalékpontot, azaz 2 százalékról 2,02 százalékra nõ, az a magyar adós havi törlesztõrészletét hat százalékkal emeli. De figyelem, a frank-alapkamat idõ közben tizedére csökkent, a törlesztõrészleteket azonban a bankok „elfelejtették” csökkenteni.

Az adós most várjon – olvasható szinte minden, a törvényalkotást kommentáló szakértõi hozzászólásban. A jelek szerint csak Léhmann György nem látja így, ehelyett azt mondja: – Az adósnak továbbra is perelni kell, nekem pedig a Kúria jogegységi döntésének megfelelõen módosítani a kereseteimet. Az adósoknak „üveggyöngyökkel” nem szabad beérni, a bankkal elszámolni csak úgy lehet, ha az elszámolás minden tisztességtelen szerzõdési feltételre és az árfolyamváltozásra is kiterjed. Ennek érdekében alighanem csak a perindítás lehetséges továbbra is, bármennyire fáj is ez az államnak és a bankoknak, az Európai Bírósági megkereséstõl pedig azt várom, hogy el tudom érni: a magyar bíróságoknak az uniós jogszabályok elsõdlegessége folytán nem kell figyelembe venni a törvényt.

Lázár Dénes jogász, a Pénzügyi Ismeretterjesztõ és Érdekképviseleti Egyesület (PITEE) egyik alapítója, aki tulajdonképpen az árfolyamréses perek elindítójának is tekinthetõ, az Átlátszó.hu-nak adott interjúban szintén erõsen bírálta a jogszabályt. Mint mondta: „a fogyasztók önállósága csak addig elfogadott, amíg nem ütközik a hatalmi elit érdekeivel”. Érdemes arra a mondatára is figyelni, amiben azt kifogásolja, hogy „a bírói kar úgy tûnik mindent megtesz annak érdekében, hogy a fogyasztókat képviselõ ügyvédektõl megvonja a költségtérítést”.

A bankok sorra jelentik be, milyen nagy veszteséget is okoz majd nekik az a még meg sem hirdetett törvény, amibõl az elszámolás módjáról még nem sok tudható meg. Az OTP akár 150 milliárd, az Erste 90 milliárd, a Raiffeisen és a K&H 50-50 milliárd forint visszaadásával kalkulál az árfolyamrés és az egyoldalú szerzõdésmódosítások rendezésének kötelezettsége miatt. A Magyar Bankszövetség elnökének bankja – mint arról a tulajdonos vezérigazgatója Bécsben nyilatkozott – nem panaszkodik. Az olasz UniCredit érdekeltségébe tartozó osztrák Bank Austria (aminek a leányvállalata a magyar UniCredit) elsõ embere kijelentette: "mindegy, hogy mi vár ránk, pozitív éves eredményünk lesz Magyarországon, egész biztosan nem kell több tõkét bevonnunk".