Szakértõk rámutattak: ha az egész világon érvényes szabályozás ily módon megváltozik, akkor sok bank kénytelen lenne extra fedezeti tõkét biztosítani, amelynek összege elérheti a több milliárd dollárt.

A lehetséges módosítások a banki mérlegek két, leginkább vitatott elemét érintenék. Az egyik, hogy a bankok által vásárolt államkötvények nem szerepelhetnének automatikusan kockázatmentes eszközként a mérlegekben, ahogyan ez gyakorlat maradt Európában a görög államcsõd ellenére is.

A másik, hogy az új szabályokkal korlátoznák a bankok mozgásterét, ami a saját eszközök kockázati besorolását illeti. Néhány bank ugyanis nagyon alacsony kockázatúnak sorol be bizonyos eszközöket csak azért, hogy kevesebb szavatoló tõkét kelljen rendelkezésre tartania - idézett a The Wall Street Journal a bázeli szabályok esetleges módosítására rálátó embereket.

Bázeli illetékesek elmondták: szerették volna, ha a bankok - a felügyelet ösztönzésének hatására - önként módosítanak a kockázatos eszközök besorolásával kapcsolatos gyakorlatukon, de ez nem következett be.

Tény, hogy egyes országokban elkezdtek távolodni a zéró kockázat felfogástól. Belgiumban a KBC bank májusban közölte: 4,4 milliárd euróval nõtt a kockázattal súlyozott eszközeinek értéke, mivel - a helyi központi bank kérésének eleget téve - többé nem zéró kockázatúnak sorolja be a portfoliójában lévõ belga, cseh, szlovák és magyar állampapírokat.

Olaszországban viszont, ahol a bankok jelentõs vásárlói az olasz államkötvényeknek, a bankárok arra figyelmeztettek, ha megszûnik az állampapírok kockázatmentes besorolása, akkor sok pénzintézet számára kevésbé fogja megérni vásárolni belõlük, emiatt nõhet a hozam, vagyis az olasz állam drágábban jutna hitelhez.

Részben a nagyvonalú szabályozás miatt az európai kereskedelmi bankok az államkötvények legjelentõsebb vásárlói között vannak. Az Európai Központi Bank adatai szerint májusban az euróövezeti bankok 1800 milliárd euró értékben tartottak állampapírt, ez a teljes eszközállomány 6 százaléka.