Egy budapesti családi házat három testvér örökölt. Egyikük szerette volna megvásárolni az öccse tulajdonrészét, ezért ötmillió forint értékû deviza alapú kölcsönt vett fel. Azt mondta: mivel a duplájára nõtt törlesztõrészletet már nem tudta fizetni, a bank felbontotta a hitelszerzõdését. A végrehajtótól június 6-án kapta meg a határozatot, hogy költözzön ki az ingatlanból.

A végrehajtó küldözgeti nekem a felszólításokat, minden áron azt akarja elérni, hogy önként hagyjam el a lakást. Most utoljára egy olyan levelet küldött, hogy július 15-én, jövõ hét kedden karhatalommal kilakoltat – magyarázta Zoltán hétfõn a Híradónak.

A Banki Hitel Károsultjainak Egyesületénél többen is jelentkeztek, akik ehhez hasonló határozatot kaptak.

Szerintünk nem jogos, nem lehet most kiköltöztetni, nem beszélve arról, hogy vasárnap áttanulmányoztuk az ügy menetét: nem szabadott volna idáig eljutni. Számtalan hibát, anomáliát véltünk felfedezni az eljárás közben is, de az már a legvége egy végrehajtási procedúrának, amikor kilakoltatással sújtanak valakit – hívta fel a figyelmet Lénárd Mariann, a BHKE fõtitkára.

A Parlament május 12-én hosszabbította meg a kilakoltatási moratóriumot, így a nehéz helyzetbe került devizahiteleseket nem lehet kitenni otthonaikból. A tilalom addig tart, amíg megszületik a devizahitelesek helyzetét rendezõ jogszabály.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara szakértõje akkor a Híradónak leszögezte: a hiteladósok maradhatnak otthonaikban.

Az ingatlan kiürítése nem történhet meg, ahogy az ingatlan birtokba adása sem az árverési vevõ részére; lényegében ez egy függõ jogi helyzet. A végrehajtás felfüggesztése attól függ, hogy aztán a jogalkotó szándéka szerint hogyan rendezõdik a késõbbiekben – részletezte Pirka György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara jogi irodavezetõje.

A Végrehajtói Kamara a konkrét ügy kapcsán a Híradó megkeresésére azt válaszolta: nem kerül sor a lakás kiürítésére; a végrehajtó adminisztrációs hiba miatt tévesen tûzte ki a kilakoltatást.