A Tárki felmérése szerint 2014 áprilisában a felnõtt lakosság 39 százaléka választotta azt az idegenellenesnek tekinthetõ állítást, hogy “az országba menedékkérõ be ne tehesse a lábát”. A megkérdezettek 10 százaléka tekinthetõ idegenbarátnak, akik szerint minden menedékkérõt be kell fogadni. A többség, a megkérdezettek 51 százaléka mérlegelõ a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdésében – olvasható a kutatás összefoglalójában.

A Tárki 1992 óta rendszeresen végez kutatást az idegenellenességrõl. Adataik szerint az idegenellenesség mértéke 1992-ben 15 százalék körüli volt, 1995-ig folyamatosan növekedett, 1995-ben már 40 százalék közelében volt. Ezután az idegenellenesség mértéke ingadozott, 1996-ban például 20 százalék alá csökkent, majd 2001-re 40 százalék fölé emelkedett. Az idegenellenesség mértéke 2002 óta 2011-ig kisebb ingadozások mellett meglehetõsen stabil, 24-33 százalék közötti volt.

2012-ben a korábbi évekhez képest megnõtt az idegenellenesek aránya, ismét megközelítette a 40 százalékot, és ez 2013 után 2014-ben is magasabb maradt, mint a 2000-es évek átlaga volt.

A Tárki vizsgálta azt is, hogy az úgynevezett mérlegelõk körében hogyan változik a különbözõ menedékkérõk befogadását elutasítók aránya, eszerint – a románok kivételével – folyamatosan csökkent a potenciális menedékkérõk befogadását elutasítók aránya, ideértve az igazán ártalmatlan pirézeket is. (A piréz egy kitalált népcsoport, amellyel a Tárki kutatói a reflexszerûen jelentkezõ idegenellenesség mértékét vizsgálják 2006 óta.)

A pirézek elutasítottsága a Tárki felmérése szerint 2007-ben 68 százalék volt, ez 2014-re 60 százalékra csökkent, a kínaiak elutasítottsága 81 százalékról 67 százalékra, az araboké 87 százalékról 78 százalékra csökkent hét év alatt. A mérlegelõk körében a románok elutasítottsága 2007-ben 77, 2010-ben 63 százalék volt, 2014-ben pedig ez az arány 70 százalék.