Az elemzés - amelyet csütörtökön juttatott el az intézet az MTI-hez - nem konkrétan a Pásztor-ügyre vonatkozik, nem arra kérdeztek rá a kutatók, hanem a választói attitûdöket vizsgálták meg. Eszerint az MSZP sikerrel szállhat harcba egy rendpárti retorikával azokért a választókért, akik ideológiai alapon nem kötelezõdtek el a Jobbik irányába, de a kistelepüléseken olyan problémákkal szembesülnek, amikre eddig a Jobbik adott radikális és rossz válaszokat; jellemzõen a vidéki, községekben élõ, alacsonyabb iskolai végzettségûek körében versenyezhet az MSZP és a Jobbik egymással.

Az ebbe a csoportba tartozók inkább pártolnák a radikális megoldásokat a romák helyzetét illetõen, de a szociális kiadások növelésével is inkább egyetértenek, és támogatják a rezsicsökkentést. Ám e csoport kiszolgálása egy másik, szélesebb csoportról történõ lemondással járhat, azaz rendkívül kockázatos lépés, a szavazótábor-csere kevés politikai haszonnal kecsegtet - derül ki az elemzésbõl.

A Nézõpont Intézet szerint a Jobbik nagyságrendileg akkora méretû táborral vezet az MSZP elõtt, mint amennyien azok a szavazók vannak, akik mindkét párttal egyaránt szimpatizálnak; az elemzés szerint õk a teljes népesség 4-5 százalékát teszik ki.

A Jobbik és az MSZP szavazói bázisának demográfiai összevetésével kapcsolatban azt írták, hogy amíg az MSZP felülreprezentált az idõsebb, fõvárosi szavazók körében, addig a Jobbik táborában a fiatal, városi (megyei jogú városi) szavazók vannak nagyobb arányban. Az MSZP-sek között több a felsõfokú végzettségû, õk fõként a Jobbik táborából hiányoznak, viszont az alapfokú végzettségûek inkább a közös csoportban találhatóak meg - azaz õk az MSZP-re és a Jobbikra is szavaznának.

A felmérés szerint vidéken többen élnek olyan szavazók, akik mindkét párttal szimpatizálnak, a közös csoport fõ jellegzetessége a Budapesten élõk kiugróan alacsony, míg a községekben élõk kiugróan magas száma - írták. Az adatokból az tûnik ki, hogy az MSZP-sek támogatják a szociális kiadásokat, de a rezsicsökkentést és a romák helyzetének radikális kezelését elítélik, a jobbikosok viszont pont ellenkezõ állásponton vannak. Azok, akik mindkét pártra hajlandóak lennének szavazni, inkább pozitív kontextusban beszéltek a rezsicsökkentésrõl - olvasható a Nézõpont Intézet elemzésében. Az elemzés szerint a közös csoport tagjai közül sokan teljes mértékben nem értenek egyet az állami kiadások növelésével, és a cigánykérdés radikális megoldásával sem, de van egy markáns csoport közöttük, amelynek tagjai mindkét állítással inkább egyet tudtak érteni.

A Nézõpont Intézet összegzése szerint egy területileg jól elkülöníthetõ csoportról lehet tehát beszélni azok esetében, akik az MSZP-vel és a Jobbikkal is szimpatizálnak, de nem kötelezték el magukat még egyik párthoz sem: õk jellemzõen a vidéki, községekben élõ, alacsonyabb iskolai végzettségûek között felülreprezentáltak. Az ebbe a csoportba tartozók középre húzók vagy jobboldali-konzervatívok, inkább pártolnák a radikális megoldásokat a romák helyzetét illetõen, de a szociális kiadások növelésével is inkább egyetértenek, és támogatják a rezsicsökkentést.

Az elemzés szerint tehát széles szakadék húzódik azon MSZP szavazók között, akik egyáltalán nem értenek egyet a radikális eszközök használatával a romák helyzetét illetõen és azok között, akik inkább támogatnának ilyen lépéseket. Így az egyik csoport kiszolgálása a másik csoportról történõ lemondást jelentheti, azaz rendkívül kockázatos lépés, kevés politikai haszonnal kecsegtet. Ez látszik a heves reakciókból, a baloldalon belüli vitából is - emelte ki elemzésében a Nézõpont Intézet.