2024. március 28. Csütörtök, Gedeon, Johanna.
 
Fõtt kukorica, a nyár ízes csodájaForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2014-07-21 14:21:36
Minden bizonnyal a kukorica a legismertebb és legkedveltebb gabonafélék egyike, amely igencsak jó hatással van a szervezetre, és nyáron igazi csemege.

A forró nyári napok alapvetõ tartozéka a fõtt kukorica, ám amellett, hogy finom, rendszeres fogyasztása még számos jótékony hatással is bír szervezetünkre, mivel vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, valamint legfontosabb szerveinkre is serkentõen hat. De akkor most vegyük sorra, miért is érdemes azt a tápláló és gyógyító növényt fogyasztani!

A fõtt vagy sült kukorica sárga színe minden szemet megcsiklandoz. A kukorica igen laktató, kellõ energiát biztosít a szervezet számára. Ha valaki a fõtt kukoricáról beszél, vagy megérzem az illatát, mindig gyermekkorom jut eszembe, a nyári vakációzások, a kellemes esti tábortüzek, a strandolások. A kukorica népszerûsége Kolumbusz Kristóf nevéhez köthetõ, hiszen õ hozta át Európába Közép-Amerikából.

A kukorica az amerikai õslakosok életében már hatezer éve játszik kiemelkedõ szerepet, a kontinens felfedezésével érkezett elõször a tengeren túlról Andalúziába majd onnan terjedt el egész Dél- Európában, és jutott el Törökországba, ahonnan érkezett végül hazánkba is. Ezért nem véletlen, hogy sok helyen még ma is török búzaként vagy tengeriként emlegetik.

A kukorica íze igazi múltba nyúlik vissza az italok és a liszt történetébe, napjainkban azonban a hangsúly a gabonaféle szervezetre gyakorolt hatása miatt terjed egyre jobban. Magas rost, folsav, magnézium, foszfor, mangán, C-vitamin, B1 és B5 vitamin tartalmának köszönhetõen kellõ energiát biztosít a szervezet számára. A benne található magnézium megelõzi a szívinfarktust, a fólsav pedig energiát ad a szervezetnek, segíti a lipidek és poliszaharidok anyagcseréjét. Egy másik kémiai elem, amely nagy mennyiségben megtalálható a kukoricában, az a beta-cryptoxanthin, amely egy olyan vegyület, amely a narancssárga gyümölcsök héjában található, és amely segít a tüdõrák megelõzésében.

Számos felmérés bizonyítja, hogy a kukoricában található keményítõ jótékony hatással van a fogakra, jelentõs mértékben csökkenthetõ, illetve megelõzhetõ vele a fogszuvasodás.  A kukorica továbbá gazdag egy bizonyos vegyületben, amely a daganatos betegségek kialakulásának esélyét csökkenti, azáltal, hogy ezek a csodavegyületek gátolják azoknak a fehérjéknek a kialakulását, amelyek a sejtek rendellenes burjánzását serkentik. Hatékony segítség lehet a tüdõ karbantartásában is, mivel jelentõs szerepet játszik a szervet nap mint nap érõ káros hatások tompításában.


Magas B1 vitamin, másnéven tiamin tartalmának köszönhetõen hatékony csodaszer a stressz, fáradékonyság, az idegesség, az ingerültség és a depresszió ellen is, mivel ez segít abban, hogy a bevitt tápanyagot a szervezet minél gyorsabban energiává alakítsa. Kiváló serkentõhatása miatt pedig felpörget a mindennapokban, aktivizálja az agyat, ezáltal segít a koncentrálóképesség és a figyelem képességének növelésében.

Hihetetlen, de igaz, hogy a kukorica még a narancsbõr ellen is hatékony fegyver. Magának a kukoricának a rendszeres fogyasztása is ellenállóbbá teheti bõrünket az ádáz ellenség, a cellulitis ellen, belülrõl kialakítva a védelmet, ezen kívül a kukoricabajusz teát, mint õsi csodaszert is érdemes kipróbálni. Ez a különös tea még vizelethajtónak is kiváló, vesehomok, vesekõ, valamint húgyuti betegségek esetén szintén elõszeretettel fogyasztják. A kukoricában található olaj, illetve a belõle sajtolt kukoricaolaj a különbözõ bõrbetegségekre, ekcémákra és korpára lehet gyógyír. Bõrünkön alkalmazva pedig az olíva olajhoz hasonló, bõrpuhító, tápláló és rugalmassá tévõ hatással bír.

A kukoricában telítetlen (csaknem 90%-ban) és telített zsírsavakat is találunk. Az E-vitamin, amely kisebb koncentrációban van jelen a kukoricában, segít a sejtek megújulásában és megnöveli az oxigén mennyiségét a vérben. Ezek mellett, csökkenti a koleszterinszintet. Ezért, só és vaj nélkül, a kukorica fogyasztása hatásos lehet a szívbetegségek megelõzésében. Való tény, hogy fõzés során a kukorica veszít tápláló értékébõl, de ezek 60%-a így is megmarad. A kukorica gyakori fogyasztása kiûzi a toxikus anyagokat a szervezetbõl.100 gramm kukorica a következõket tartalmazza: 59 kalóriát, 2 fehérjét, 10 szénhidrátot, 1 lipidet, 1 rostot.

Fogyasztása a legegyszerûbb formában javasolt. Más élelmiszerekkel együtt való fogyasztása nagyban megnöveli kalóriahozamát. A kukorica tiamint is tartalmaz, amely a kognitív képességek megtartásáért felelõs, csökkenti az agy öregedési folyamatát. Ugyanakkor a tiamin pozitív hatással van az idegrendszerre, kedvezõ hatással van a pszichikai állapotra. Ennek hiánya az Alzheimer-kór kialakulásához vezet. Vizelethajtó hatása van, a benne levõ komponensek szabályozzák a bélmûködést és elkerülik az emésztési gondokat. A kukorica gyakori fogyasztása erõsíti az immunrendszert és megelõzi a vastagbélrák kialakulását.

Figyelem! A nyersen fogyasztott kukoricaszemek sokszor allergiát okozhatnak. Ugyanakkor a genetikailag módosított kukorica káros hatással lehet a szervezetre, hatást gyakorol a nemzõképességre és megbetegíti a májat, valamint a veséket. Kerüljük a genetikailag módosított kukorica fogyasztását.


Erre figyeljünk vásárlásnál és fõzésnél

Ahhoz, hogy igazán ízletes legyen ez az egyszerû csemege, mind a beszerzés, mind a fõzés terén érdemes odafigyelni néhány dologra. A végeredmény szempontjából kulcsfontosságú, hogy milyen minõségû kukoricát veszünk. Ha megfelelõ az alapanyag, akkor elrontani sem lehet, ha viszont nem az, akkor minden hiába.

Amire figyeljünk a piacon vagy a boltban: A kukoricacsöveket jellemzõen darabra árulják, de nem feltétlenül a legna-gyobbakkal járunk a legjobban. Csak a frissen szedett kukorica ízletes, ezért elsõdleges szempont, hogy a csövek külsõ héja ne legyen száraz, barnás vagy hiányos (mert már leszedték róluk a szárazat, hogy frissebbnek nézzenek ki).

A zöld héjat széthúzva szép, viszonylag egyenletes, se túl apró, se túl nagy szemek legyenek láthatók. Nagyon pici vagy ritkás szemek esetén kevés az ehetõ rész, ha pedig a szemek szinte összenyomják egymást, és a közepük kezd behúzódni, akkor igencsak öreg csõhöz van szerencsénk. A csõ ne tûnjön száraznak, keménynek. Lehet fehér vagy sárga, mindkét színben vannak jó fajták (az út mentén begyûjtött takarmánykukorica viszont sajnos nem finom). Annyit érdemes venni, amennyi egyszerre belefér a fõzõedénybe, és amennyivel lehetõleg teljesen kitöltött rétegeket rakhatunk. Mivel kerek a lábas vagy a fazék, ezért a csövek hossza között nyugodtan lehet egy kis eltérés.

A beszerzés után következik a fõzés, mégpedig lehetõség szerint azonnal: A legkülsõ leveleket eldobjuk, a többit félrerakjuk. Minél alaposabban eltávolítjuk a selymet. A legalsó szemek alatt levágjuk a csövek végét. A félretett héj felével kibéleljük a fõzõedény alját, elrendezzük rajta a csöveket, majd az egészet lezárjuk a héj másik felével. (Ha valamelyik csõ túl hosszú, és emiatt nem fér fektetve az edénybe, akkor azt kettévágjuk vagy -törjük.) Felöntjük annyi vízzel, amennyi a csöveket ellepi. (Érdemes közben egyik kézzel lefogni õket, mert feljönnek a víz tetejére, és nem látszik, mikor elég a víz.) Lefedve felforraljuk, majd takarékon 10-15 percig fõzzük (nem tovább, mert különben megkemé-nyedik, és az idõsebb csövekbõl az a kevés íz is kilúgozódik). Tányérra szedjük, kicsit hûlni hagyjuk, és már fogyasztható is. Ehetjük ízesítés nélkül vagy ízlés szerint sóval, fûszervajjal kiegészítve. A maradékot a fõzõvízben hagyjuk  (így nem szárad meg), majd kihûlés után a levelek nélkül a hûtõszekrényben tartjuk, ahol egy-két napig eláll. Hidegen is finom.

Tipp: akkor is érdemes a beszerzés után minél hamarabb megfõzni, ha nem azonnal fogy el, mert fõtten eltéve jobban megõrzi a minõségét, mint nyersen tárolva. A fõzõvizet felhasználhatjuk levesalapnak.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!