A Fazekas Sándor földmûvelésügyi miniszterrel és Gyõrffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón a kis gazdaságok támogatását és az errõl szóló uniós irányelvet emeltek ki Lázár János.

A mostani program a nagy gazdaságok helyett a kis és közepes - családi - gazdaságokat támogatja egyértelmûen - hangoztatta Lázár János. Kijelentette: a magyar kormány célkitûzése, hogy ne kevesebb, hanem több munkahelyet, több támogatást kapjanak a vidéken élõk. Ezt a földforgalmi törvény megalkotásával, az ehhez igazított agrártámogatási rendszerrel, valamint adópolitikai döntésekkel is kívánják segíteni - mondta a miniszter.

Emlékeztetett: hamarosan lezárul az Európai Bizottság és a magyar kormány között az uniós források felhasználására vonatkozó megállapodás megtárgyalása. Ennek része a vidék- és agrárfejlesztési program meghatározása is. Lázár János úgy vélekedett, nincs akadálya annak, hogy a partnerségi megállapodás a következõ egy hónapban aláírják.

Így nem lesz akadálya annak, hogy a kormány ez év õszén az új uniós pénzügyi idõszak forrásaihoz hozzáférjenek a magyar pályázók, várhatóan az elsõ pályázati felhívások már szeptemberben megjelennek - fûzte hozzá. A következõ hét évben a kohéziós alapokban - a humán- és reálinfrastruktúra fejlesztésére - 7200 milliárd forint áll rendelkezésre, míg a vidékfejlesztési célok megvalósítását 1100 milliárd forint szolgálja.

Fazekas Sándor földmûvelésügyi miniszter az agrártámogatási rendszer részleteit ismertetve elmondta: a magyar mezõgazdaság célja, hogy megélhetést nyújtson a vidéken élõ embereknek, továbbá biztosítsa az ország élelmiszer-ellátását, valamint minél több magyar élelmiszer legyen a bel- és külföldi piacokon. Különösen az állattenyésztés, a kézimunka-igényes növénytermesztés, vetõmagtermesztés esetében növekednek az agrártámogatások, azért, hogy minél több fejlesztésre nyíljon lehetõség - tette hozzá. Ennek alapján megduplázódnak az állattartók kiemelt támogatásai: 212 milliárd forint többlettámogatást kapnak a következõ hat évben.

A finanszírozás nemzeti forrásból történik, ez jövõre 33 milliárd forintot jelent. A további munkaerõ-igényes ágazatok támogatására megteremtette a kormány korábban azt a mozgásteret, amely lehetõvé teszi, hogy a nagybirtokok területalapú támogatásából 20 milliárd forintot kapjanak az állattartók - közölte a miniszter. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy 1200 hektár terület felett 100 százalékos lesz a területalapú támogatás elvonása. Ezt a forrást többek között az állatjólét támogatására, a koca, a baromfi és a hízott bika tartásának segítésére fordítják; mindez 50-70 ezer új munkahely létesítését jelenti.

Gyõrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke azt emelte ki: mivel az elmúlt hét évben az állatállomány drasztikusan csökkent, az állatok számát növelni kell, fõként a kis gazdaságokban, hogy erõsödjön a vidék népességmegtartó ereje. Ez utóbbit segítheti még a munkaintenzív ágazatok - például az öntözés, a kertészet - fejlesztése, ezért a NAK támogatja a kormány által elfogadott programot.

Fazekas Sándor az MTI kérdésére elmondta: a mostani uniós költségvetési idõszakban a területalapú támogatásra várhatóan mintegy 350 milliárd forint jut évente, vidékfejlesztésre mintegy 1100 milliárd forint költhetõ 2020 végéig, és nemzeti forrásból mintegy 220 milliárd forint többletforrása lesz a mezõgazdaságnak.

A résztvevõk az újságírói kérdésekre adott válaszaikban azt emelték ki, hogy az agrárium és a vidék fejlesztését célzó program fordulatot jelent a korábbi támogatáspolitikához képest. A mostani program ugyanis a kis és közepes gazdaságokat támogatja. Lázár János úgy fogalmazott: Magyarországnak néppárti kormánya van, ami az jelenti, hogy a nagyokkal szemben a kicsik oldalán áll. Ez az elv az unióban is jelentõs támogatást élvez, mivel vannak olyan országok, ahol már mintegy 30 hektár felett támogatást vonnak el a gazdálkodóktól - tette hozzá.