Egy Nógrád megyében élõ, négygyermekes család 2007-ben tizenkétmillió forint, svájci frank alapú kölcsönt vett fel lakásvásárlásra. A törlesztõrészlet azóta megduplázódott, a havi kétszázötvenezer forintot két éve nem tudják fizetni.

Ha olyan kedvezõ döntést hoznának, hogy lényegesen csökkenne a tartozás, akkor ez által a törlesztõrészlet is, valamint sikerülne valamilyen munkahelyet találni, akkor megpróbálná fizetni az ember, mert csak az lenne a cél, hogy kifizessük a tartozást – magyarázta a Híradónak Heves-Csata Erika.

Pénteken kihirdették azt a törvényt, amely a devizahitelek esetében semmisnek mondja ki az árfolyamrést, és tisztességtelennek az egyoldalú kamat, költség- és díjemeléseket. Július 26-tól számítva a bankoknak harminc napjuk van arra, hogy megvizsgálják az általuk kötött szerzõdéseket, és ha kitartanak igazuk mellett, pert indítsanak az állammal szemben.

Azon bankok, amelyek úgy gondolják, hogy érdemes, nyilván perre fognak menni, és megpróbálják a saját igazukat bizonyítani. Nagyon fontos, hogy ezek is maguk mögött szeretnék ezt az egészet hagyni, és lehetõleg minél kisebb veszteséggel lezárni a több éve húzódó dolgot – mutatott rá Gergely Péter, a BankRáció hitelszakértõje.

A pénzintézeteknek a Magyar Nemzeti Banknál kell leadniuk az általános szerzõdési feltételeiket, és nyilatkozniuk arról, hogy azok szerintük tisztességesek voltak-e. A bankokat tömörítõ érdekvédelmi szervezetnél még nem tudják, melyik bank készül perelni.

Több bank már jelezte, hogy nagy valószínûséggel bírósági úton is szeretné bizonyítani azt, hogy tisztességesen járt el az általános szerzõdési feltételek kialakításakor – közölte Sütõ Ágnes, a Magyar Bankszövetség szóvivõje.

Azt egy következõ törvénycsomag fogja rendezni, hogy a bankoknak milyen módon kell visszafizetniük a jogtalanul beszedett pénzt, ezt a Parlament õsszel fogadhatja el.