Az MNB kedd délutáni sajtótájékoztatója elõtt kiosztott közlemény szerint az alapkamat elért arra a szintre, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelõ mértékû ösztönzését biztosítja.

A monetáris tanács megítélése szerint elõretekintve a makrogazdasági kilátások tartósan laza monetáris kondíciók fenntartásának irányába mutatnak.

Marad a 2,1 százalékos szint

Matolcsy György jegybankelnök a monetáris tanács ülését követõ sajtótájékoztatón kedden Budapesten azt közölte, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tartós tartásra, vagyis arra rendezkedik be, hogy a jegybanki alapkamat 2015 végéig a jelenlegi, 2,1 százalékon marad.

Hozzátette ugyanakkor: a monetáris tanács nem zárja ki, hogy - ha az alapfolyamatok indokolják - ismét kamatcsökkentési ciklust nyisson, de ez most nem látszik reálisnak.

Kérdésre válaszolva elmondta: a jegybanknak nincs kamatcélja, csak egy horgonyhoz igazodik, a középtávú inflációs célhoz, amely 3 százalék.

Az MNB 24 hónapos kamatcsökkentési ciklusa az elmúlt két évben összesen 1,1 százalékponttal emelte a gazdasági növekedést Magyarországon, és 64 milliárd forinttal mérsékelte a költségvetés kamatkiadásait 2012 nyara óta - emelte ki Matolcsy György.

Az elnök elmondta: a kamatcsökkentési ciklus segítette azt is, hogy tavaly kikerüljön az ország az európai uniós túlzottdeficit-eljárás alól, és a következõ években 300 milliárd forinttal csökkenjen az államadósság finanszírozási terhe.

Az MNB becslése szerint a kamatcsökkentések két év alatt összesen 1,1 százalékponttal emelték az éves átlagos infláció értékét, a kamatcsökkentések nélkül az idei infláció számottevõen negatív tartományba, mínusz egy százalék közelébe süllyedhetett volna - hangsúlyozta Matolcsy György.

Matolcsy György kiemelte: véget ért egy idõszak, a kétéves kamatcsökkentési ciklus eredményeként a jegybanki alapkamat összességében 490 bázisponttal mérséklõdött. Magyarországon ilyen hosszú ideig tartó folyamatos lazítási ciklusra és ilyen alacsony kamatszintre még nem volt példa a rendszerváltás óta, sõt, a globális jegybanki világban is alig van rá példa.

Az MNB elnöke az elõfeltételek közé sorolta, hogy 2010-ben Magyarország sikeres makrogazdasági fordulatot hajtott végre, 2011-ben az államháztartási hiány a magánnyugdíjpénztári vagyon beszámítása nélkül is 3 százalék alá, 2,94 százalékra csökkent, majd 2011-2012-ben megállt az államadósság növekedése. 2013 végén növekedési trendforduló zajlott le a magyar gazdaságban, ez is segítette a kamatcsökkentési ciklus fenntartását - emelte ki Matolcsy György.

Emlékeztetett arra, hogy 2013-ra még a 2012-ben hivatalban lévõ jegybanki vezetés 203 milliárd forintos veszteséget vetített elõre a jegybank mérlegében, az új, 2013 tavaszán hivatalba kerülõ vezetés viszont mérlegfordulatot hajtott végre, a veszteség helyett nyereséget ért el.

Matolcsy György kitért arra, hogy megvalósult a monetáris transzmisszió: az MNB által képviselt monetáris politika úgy hatott, ahogyan annak hatnia kellett, vagyis mérsékelte a banki kamatokat. A lazítási ciklus a magánszféra hitelterheit több 100 milliárd forinttal csökkentette, mivel a meghatározó lakossági és vállalati banki hiteltermékekben 450-550 bázispont körüli kamatmérséklõdést eredményezett.

Emellett az MNB a kamatcsökkentés és más eszközei révén az átlagos referenciahozamokat közel 400 bázisponttal csökkentette, így hosszabb távon Magyarország forintban kibocsátott állampapírjai után a kamatkiadásokat évente mintegy 300 milliárd forintos összegben mérsékelte - fûzte hozzá az elnök.

Bártfai-Mager Andrea, a monetáris tanács külsõ tagja emlékeztetett arra, hogy már 2012 augusztusa elõtt is lett volna lehetõség a kamatcsökkentési ciklus megkezdésére, hiszen a fiskális fordulat már korábban lezajlott, de 2012 augusztusában adódott az a lehetõség, hogy a külsõ tagok kezdeményezésére elinduljon a kamatcsökkentés.

A külsõ tagok jól érzékelték a folyamatokat, majd késõbb az új vezetés hivatalba lépése után már a szakmai közeg is elfogadta a kamatcsökkentés létjogosultságát, amelynek során végig konzervatív, szakmai szemlélettel hozta meg döntéseit a monetáris tanács - mondta Bártfai-Mager Andrea.

A monetáris tanács az ülés után kiadott állásfoglalásában kiemelte: az alapkamat elért arra a szintre, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelõ mértékû ösztönzését biztosítja.
A monetáris tanács megítélése szerint elõretekintve a makrogazdasági kilátások tartósan laza monetáris kondíciók fenntartásának irányába mutatnak.

A tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat. A negatív kibocsátási rés (azaz a GDP tényleges és potenciális mértéke közötti különbség) a monetáris politika horizontján fokozatosan záródik. A monetáris tanács úgy véli, a kamatpálya aljával kapcsolatos bizonytalanság megszüntetése a lazítási ciklus lezárását indokolta, az árstabilitás középtávú elérése pedig további 20 bázispontos kamatcsökkentést tett szükségessé.

Kérdésekre válaszolva Balog Ádám, az MNB alelnöke elmondta: továbbra is az a jegybank álláspontja, hogy a devizahiteleseket megsegítõ csomag elsõ törvénye 700-900 milliárd forint körüli összegben terhelheti meg a magyarországi bankrendszert.

Arra a kérdésre, hogy az MNB a leendõ perekben milyen szakmai segítséget nyújt akár a bankoknak, akár az állami intézményeknek, Matolcsy György kiemelte: az MNB a szakmai hátterére és adatbázisaira alapozva mind az állami intézményeknek, a bíróságoknak, de egyúttal a Magyar Bankszövetségnek, illetve egyedi banki kérésekre a hitelintézeteknek is megadja a szakmai támogatást.