A közvélemény-kutató cég az MTI-hez pénteken eljuttatott tájékoztatásában kifejtette: a Fidesz ugyan veszített szavazókat az elmúlt egy hónapban – 37-rõl 33 százalékosra csökkent a támogatottsága -, de elõnye továbbra is jelentõs a választókorú népesség körében.

Az MSZP elmozdult a múlt havi történelmi mélypontjáról, az akkori 8-ról 10 százalékra nõtt a támogatottsága, ám ezzel sem tudta utolérni a Jobbikot, amelynek tábora idõközben 12-rõl 13 százalékosra bõvült – részletezték.

Az Ipsos szerint a Demokratikus Koalíciónak (DK) mostanában változékony méretû a tábora, amely ezúttal 3-ról 2 százalékra csökkent. Felmérésük alapján – írták – az Együtt-PM támogatottsága elég stabilnak tûnik, már harmadik hónapja 2 százalékot ér el a teljes népességen belül. Az LMP tábora is állandó, a választás óta folyamatosan a lakosság 3 százaléka preferálja.

A biztos pártválasztók körében a Fidesz 56 százalékon, a Jobbik 16 százalékon áll. Ebben az aktív körben az MSZP elég szorosan követi a nemzeti radikális pártot, 15 százalékot ér el. A biztos szavazói csoportban az LMP-t 4, az Együtt PM-et és a DK-t 3-3 százalék támogatja – tájékoztatott a felmérés eredményérõl a közvélemény-kutató.

Az adatokat részletezve emlékeztettek, hogy a parlamenti választás utáni hónapokban a Fidesznek 4 százalékponttal magasabb volt a támogatottsága, mint azt megelõzõen, ami egy ismert jelenség: a választáson gyõztes párt vonzóvá vált olyanoknak is, akik nem rájuk szavaztak. A kormánypárt mögé májusban, júniusban olyan választópolgárok is felsorakoztak, akik április 6-án nem vettek részt a szavazáson – magyarázták.

A Fidesz melletti elkötelezõdésük azonban ideiglenes volt – folytatta az adatok értelmezését az Ipsos -, ebben a hónapban ismét passzívvá váltak, a párt jelenlegi támogatói ugyanis kizárólag olyanok, akik a választás napján is rájuk szavaztak. Ez a tábor viszont nagyon eltökélt, minden más párténál aktívabb: 70 százalékuk most is biztosan elmenne voksolni, s további 26 százalékuk is valószínûsíti ezt – közölték.

A Jobbik megõrizte szavazóit, mostani támogatói csak azokból állnak, akik a választáson is rájuk adták voksukat – írta az Ipsos, megállapítva, hogy a nemzeti radikális tábor tehát egyben maradt, viszont a szokásosnál kevésbé aktív: 52 százalékuk tekinti magát biztos választási résztvevõnek, s 22 százalékuk tartja ezt valószínûnek.

A kutatás alapján – olvasható a tájékoztatásban – a parlamenti választáson a baloldali összefogásra voksolók nagy többsége, kilenctizede ma is e pártok valamelyikének támogatója, egytizednyien tanácstalanok. A baloldali választási koalíció április eleji szavazóinak 63 százaléka most a szocialista párt híve, 15 százalékuk a DK-t preferálja, 13 százalékuk pedig az Együtt-PM-et. A három párt aktivitási szintje megközelítõleg azonos, az MSZP és az Együtt-PM támogatóinak 61-61, a DK-sok 58 százaléka mondja magát biztos választási résztvevõnek (a mérsékelten elszántak aránya 20-25 százalék közötti).

Az Ipsos szerint az LMP körül nem történtek jelentõs választói mozgások, április 6-i táboruk kilenctizedét megtartották: a távozók a bizonytalanok csoportjába kerültek, pótlásuk a parlamenti választástól távolmaradók körébõl történt. Az ökopártnak továbbra is számolnia kell követõik visszafogottságával, mindössze négytizedük lenne biztos szavazó s ugyanekkora hányaduk valószínû voksoló – olvasható az elemzésben.

Az Ipsos július 13-21. között vette fel kutatásához az adatokat ezer ember megkérdezésével, akik együttesen az ország 18 éves és annál idõsebb lakosságát képviselik.