Az MKB ügyétõl teljesen függetlenül (és még jóval a bejelentés elõtt) nyilatkozott Nagy Márton a hírügynökségnek.

A rossz bankról
Szeptemberben vagy októberben feláll a rossz bank, amely elsõsorban kereskedelmiingatlan-hiteleket és a mögöttük álló, érvényesített ingatlanokat veszi át. Az átvételekkel a bankok nem teljesítõ vállalati hiteleinek aránya 10% közelébe csökkenhet, tisztítva a bankok mérlegét.
A kereskedelmiingatlan-hitelportfólió nagysága 1800 milliárd forint, amibõl körülbelül 510 milliárd forint nem teljesítõ, vagyis közel 30%-os az NPL-ráta ebben a szegmensben. A problémás ügyletek száma mintegy 300.
A fenti kör azonban csak egy része a problémának, ugyanis hitel-átstrukturálások elfedik a nagy számú problémás ügyletet. Átstrukturált, de nem problémamentes mintegy 200 ügylet, amelyhez 300 milliárd forintos állomány tartozik.
Az árazást még nem véglegesítették. Egységes és egyedi árazás is elképzelhetõ, vagy ezek kombinációja. Az a kérdés, a bank korrekt áron tartja-e nyilván könyveiben a kereskedelmiingatlan-hiteleket. Egy biztos: a tranzakciók valós piaci áron bonyolódnak majd, vagyis a könyv szerinti érték alatt, tehát a bankoknak veszteséget kell elszenvedniük.
A vagyonkezelõ élettartama 10 év is lehet, a vásárlási folyamat (amely egyszeri lehetõséget jelent majd a bankoknak) idõtartama azonban ennek jóval rövidebb. Csak a likvid és szolvens bankoktól vesz meg ilyen eszközöket.
Ki fogja ezt finanszírozni? Nagy Márton szerint a három meglévõ szereplõ (bankrendszer, kormány, jegybank) mellé egy negyedik, egy külföldi hedge fund is beléphet. Elképzelhetõ kombinált megoldás. Kérdés, mekkora lehet a magánpiaci részvétel.

A devizahitelek forintosításáról
Végsõ soron a jegybank mérlege csökkenni fog. Az eszközoldalon a devizatartalékok csökkennek, forrásoldalon pedig a kéthetes instrumentumok állománya.
Makrogazdasági szempontból a bruttó külsõ adósság jelentõsen csökkenni fog, de a devizatartalékok is csökkenni fognak. A nettó külsõ adósság ezért változatlan marad. A változások mértéke attól függ, a devizahitelek mekkora hányadát forintosítják.
Az, hogy a jegybank egy, kettõ agy három lépésben segíti a konverziót, a tartalékok aktuális szintjétõl és a várható szintjétõl függ. Kérdés, hogy a tartalékok várható szintje olyan alacsonyra csökkenthetõ-e, hogy a lehetõ leggyorsabban kivezethetõk legyenek a devizahitelek.
A jelen helyzet alapján az MNB-nél nem hiszik, hogy egy menetben ez lehetséges, de vizsgálják ezt, és fel kell készülniük minden lehetséges eseményre, hogy ezt meg tudják tenni. A jegybank érdekelt abban, hogy minél elõbb kivezessék a devizahiteleket. Még nem tudni, a konverzió és a tisztességtelen szerzõdési feltételek elszámolása egy idõpontban megtörténhet-e.

A bankrendszer jövõjérõl
Három vagy négy nagybank el fogja hagyni a bankrendszert, a nagybankok száma csökkenni fog. Kevesebb, de nagyobb nagybankokból, valamint niche szereplõkbõl álló, de versenyzõbb bankrendszerünk lesz.
A jövõ a szinergiák kihasználásáról szól, ez azonban nagy méretû bankokat szülne, ezért a három legnagyobb banknak nem kellene vásárlásokba kezdenie. Két közepes nagybank vagy egy nagyobb és egy kisebb alkothat egy új nagybankot.
A hitelportfóliók (vállalati + lakossági) megtisztítása után mindegyik bank értéke pozitív lehet. Ezért akadhat rájuk vevõ.
Nem elsõsorban az állami, hanem a hazai tulajdon erõsödése felé haladhat a szektor. A Olyan diverzifikáció jöhet, amely ugyan nem zárja ki, hogy egyes bankokat ki kelljen menteni rossz forgatókönyv teljesülése esetén, a mindenkire kiterjedõ tõkeáttétel-csökkentés azonban nem jön szóba.