Számolt az OTP az elmúlt napokban: az árfolyamrés miatt 27 milliárd, az egyoldalú szerzõdésmódosítások miatt pedig mintegy 90 milliárd forintot kell majd várhatóan visszafizetnie devizahiteleseinek.

A többi hitelintézet is osztott és szorzott. A Raiffeisen Bank vesztesége például elérheti akár az 50 milliárd forintot, a másik osztrák pénzintézet, az Erste ennek duplájával számol. A CIB Bank már azt is bejelentette: 20 milliárd forint céltartalékot képez, hogy kifizesse ügyfeleit. Az FHB Banknak várhatóan négy és félmilliárd forint kell majd adósainak visszatérítenie.

Az ügyeket Fõvárosi Törvényszék tárgyalja majd, amely felkészült a perdömpingre. Még intézkedési tervet is készített, hogy határidõre megszülessenek az ítéletek. Ennek érdekében 305 bíró dolgozik majd a következõ hetekben. A bankok persze nem adják könnyen a pénzt, lesznek, amelyek perre mennek az állammal, hogy bebizonyítsák, tisztességes szerzõdéseket kötöttek ügyfeleikkel.

Amelyik bank úgy gondolja, hogy érdemes, nyilván perre megy majd, és megpróbálja a saját igazát bizonyítani. A bankok is maguk mögött szeretnék ezt az egészet hagyni, és lehetõleg minél kisebb veszteséggel lezárni a több éve húzódó ügyet – állapította meg Gergely Péter, a BankRáció hitelszakértõje, A Híradó információi szerint a 400 bank, illetve pénzintézet közül több mint 100 hamarosan benyújtja keresetét, amire egyébként augusztus 25-ig van lehetõségük.

A bíróságok az általános szerzõdési feltételeken belül azt vizsgálják majd, hogy az egyoldalú kamat- és költségemelések tisztességesek voltak-e – a bankoknak ezt kell bizonyítaniuk. A törvényi vélelem a tisztességtelenség, tehát ezt kell megdönteni. Nyilvánvaló, hogy a bíróságok az egyedi döntések meghozatala során a Kúria jogegységi döntését tekintik majd irányadónak – magyarázta Fazekas Sándor, a Fõvárosi Törvényszék elnöke.

Varga Mihály a Der Standardnak néhány napja azt mondta: az osztrák bankoknak a válság elõtti agresszív piacszerzõ stratégiája most bosszulja meg magát. A nemzetgazdasági miniszter úgy fogalmazott: míg a bankok a devizaügyletek során extraprofitra tettek szert, a válság után nem segítettek az eladósodott ügyfeleiken. A szakminiszter szerint az év végéig megszülethet az a törvény, amely a devizahitelek kivezetését, vagyis a kölcsönök forintra váltását írja majd elõ.