Az elsõ világháború idején drasztikusan csökkent a házasságkötések és az élve születések száma, s ahogy háborús években lenni szokott, megnõtt a fiú újszülöttek aránya. Az egészségügyi és a gazdasági helyzet romlása is megnövelte a halandóságot - derül ki abból a kiadványból, amelyben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) azt mutatja be, milyen hatással volt a háború a magyarországi demográfiai helyzetre.

Az MTI-hez hétfõn eljuttatott közleményük szerint az elsõ világháború kitörésének századik évfordulóján sorozatot indított a KSH, az elsõ rész az 1914 és 1918 közötti idõszakot tárgyalja. A Nagy Háború címû, 70 oldalas kötetben elöljáróban hangsúlyozzák: a világégés hatásai nem szûkíthetõk le a harci cselekményekben bekövetkezett veszteségekre. A háborúnak halottakban elszenvedett vesztesége nem volt akkora, mint az elmaradt szülések miatti veszteség - tették hozzá.

Mint írták, a hadviselés közvetett hatásai is jelentõsek voltak: a háború elsõ éveiben drasztikusan csökkent a házasságkötések száma. A születésszám korábban a házasságkötések ingadozásait követte, de a háború ezt is megtörte. Az élve születések száma 1915 áprilisától meredeken zuhant, és 1917-tõl hiába élénkült kissé a házasságkötési kedv, az 1918-as élveszületési arányszám az utolsó békeév mutatójának felét sem érte el.

A KSH kitért arra is, hogy háborúban, békében egyaránt több fiú születik, mint lány, de háborús években nõ a fiúgyermekek aránya az újszülöttek között. Emelkedik a szülõk életkora, s körükben nagyobb valószínûséggel születnek fiúk, ez történt száz éve is. Emellett megugrott a nem törvényes szülöttek száma - tették hozzá.

A gazdasági és egészségügyi helyzet romlása is megnövelte a halandóságot, ehhez az 1918-ban spanyolnáthaként emlegetett influenza is hozzájárult. A KSH adatai szerint az Osztrák-Magyar Monarchián belül a Horvát-Szlavóniát is felölelõ történelmi Magyarország népességarányos háborús veszteségei voltak a legsúlyosabbak: a lakosság 17,2 százaléka vonult be a bõ négy év alatt, a háborús veszteségkimutatások és a szakértõi becslések szerint a mozgósítottak közül 661 ezer volt az elesettek száma. Az elsõ világháborúban a legnagyobb áldozatot a vidék népe hozta, elsõsorban Csongrád, Csanád és Békés vármegyék lakossága.

A most elindított Háborúk, válságok, diktatúrák demográfiai hatásai címû kötetsorozat célja, hogy statisztikai adatokkal mutassák be, milyen mély és nehezen gyógyítható sebeket ejtenek a társadalmon azok az események, amikor ember emberre támad. A sorozat tervezett kötetei sorra veszik majd, milyen társadalmi és demográfiai lenyomatokat hagyott a második világháború, a trianoni békeszerzõdés, a világgazdasági válságok, valamint a kommunista diktatúra - olvasható a KSH közleményében.