A Magyar Nemzeti Bank módszertani iránymutatást tett közzé a fogyasztói kölcsönszerzõdéseknek az árfolyamrés semmissége miatti átszámításához, amelynek jogszerûségét hivatalból ellenõrizni fogja. A jegybank honlapján kedden publikált sorvezetõ szerint a pénzügyi intézményeknek az általuk alkalmazott átszámítási módszertant a törvény hatálybalépését (2014. július 26.) követõ hatvan napon belül kell megküldeniük az MNB részére, az átszámítást pedig a jogszabály hatálybalépését követõ kilencven napon belül kell elvégezniük. Az MNB a pénzügyi intézményeknek a törvény által elvégzendõ feladataihoz kíván segítséget nyújtani. Az ismertetett módszertan betartása nem jogszabály által elõírt kötelezettség, csupán iránymutatás, ami a késõbbiekben az MNB által kötelezõen lefolytatandó módszertani ellenõrzés alapjául szolgál - közölte a jegybank.

Az MNB emlékeztet arra: a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerzõdéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezésérõl szóló törvény alapján az árfolyamrés alkalmazása semmis, a pénzügyi intézményeknek az MNB hivatalos árfolyamát kell alkalmazniuk a hitel- vagy kölcsönszerzõdések, valamint a pénzügyi lízingszerzõdések esetén. Az átszámítási iránymutatás abból indul ki, mintha 2004. május 1-jétõl fogva érvényben lett volna az MNB hivatalos árfolyamának alkalmazási kötelezettsége a törvény hatálya alá esõ szerzõdésekre vonatkozóan. Az árfolyamrés tisztességtelen alkalmazása miatti túlfizetés a folyósításkori adósság és a törlesztési terhek rossz elszámolásából adódott. Valójában a folyósításkor az ügyfél devizában kifejezett devizahitele és a devizában kifejezett törlesztõrészletek a ténylegesen kimutatottnál kisebbek lettek volna - írja iránymutatásában a jegybank.

Az átszámításnak olyan elveken kell nyugodnia az iránymutatás szerint, hogy egyik ügyfél sem járhat rosszabbul, mintha a pénzügyi intézmények az MNB középárfolyamát alkalmazták volna a hitel folyósításakor és a törlesztési terhek kiszámítása során. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a számítás szerint a túlfizetést minden idõpontban tõke(elõ)törlesztéseként, illetve a fennálló adósság folyamatos csökkentéseként kell értelmezni. Ez alapján újra kell számolni visszamenõlegesen minden érintett szerzõdést. Meg kell határozni az ügyfél kezdeti, devizában kifejezett adósságát és az ebbõl adódó elsõ havi devizában kifejezett törlesztõrészletét. Ezek után ki kell számolni a megvalósult elsõ havi törlesztés során forintban felmerülõ túlfizetés mértékét devizában kifejezve, majd az ezzel csökkentett még fennálló devizaadóssággal kell tovább számolni.

A számításnál minden egyéb paraméter a szerzõdés szerint alakul. Ezt az algoritmust ismételve kell kiszámolni a következõ havi törlesztõrészleteket, a túlfizetést és az adósság lefutását egészen az elszámolás, illetve - ha a szerzõdés korábban megszûnt - a szerzõdés megszûnésének napjáig. A jelenleg fennálló devizaadósság és az átszámításból adódó devizaadósság közötti különbség adja az árfolyamrés tisztességtelen alkalmazásának költségét. (A kormány a devizahiteleseket megsegítõ törvényben rögzítette, hogy az Országgyûlés idei, õszi ülésszakán újabb jogalkotási lépések szükségesek: ekkor rögzítik majd az elszámolás végleges szabályait, az egyéb anyagi jogi kérdéseket, valamint a jogkövetkezményeket.)

A módszertan kialakításánál az MNB figyelembe vette az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalását. A régi és az új Ptk. értelmezése alapján, valamint a bírói gyakorlat szerint a tartós jogviszonyokhoz kapcsolódó túlfizetéseket tõke elõtörlesztésként kell értelmezni az átszámolásnál. A tõke-elõtörlesztésként értelmezés módszertanát támogatja az MNB szerint a jogpolitikai elv is, amely szerint a fogyasztó számára kedvezõbb értelmezésbõl kell kiindulni.

A bankoknak kell bizonyítaniuk, hogy tisztességesen jártak el

Nagyjából tízezer, folyamatban lévõ devizahiteles pert függesztenek fel a bíróságok országszerte, olyanokat, amelyeket az adósok még a Kúria jogegységi döntése elõtt indítottak bankjukkal szemben. Mostantól a pénzintézeteknek kell bizonyítaniuk, hogy tisztességesen jártak el ügyfeleikkel, ehhez bírósági pert kell indítaniuk, amiket kiemeltek kezelnek a törvényszéken, az elsõ- és másodfokú ítéletekre is mindössze 30 napja lesz a bíróságoknak.

Kásler Árpád a legismertebb olyan devizahiteles, aki az árfolyamrés alkalmazása miatt pert indított bankja, az OTP ellen, és azt - csaknem két hónappal ezelõtt - meg is nyerte. Smidáné Kormány Erzsébet adós azt mondja: szeretnék elérni, hogy ne a hitelbe kapott összeg többszörösét követelje tõlük a bank, mert azt nem tudják kifizetni. „Tisztességes elszámolás legyen, hogy a 17 millióra befizetett 3 millió forintból ne legyen 42,5 millió forintos tartozás” – mondta az adós.

Nagyjából tízezren vannak olyanok, akik az elmúlt években - hasonló okokból - beperelték bankjukat. Nemcsak az árfolyamrés alkalmazása, hanem az egyoldalú szerzõdésmódosítások miatt is. Ezeket a pereket most mind felfüggesztik. A Kúria jogegységi döntése és a július elején elfogadott törvény értelmében ugyanis már nem az ügyfeleknek kell bizonyítaniuk, hogy bankjuk tisztességtelen volt velük szemben, hanem a bankoknak azt, hogy tisztességesen jártak el. A törvény szombaton lépett életbe, a bankoknak 30 napjuk van, hogy pereljenek.

Gyarmathy Judit, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese elmondta: a most hatályba lépett törvény felállít egy vélelmet azzal kapcsolatban, hogy az egyoldalú szerzõdésmódosítás lehetõségét tartalmazó kikötés tisztességtelen, ezért érvénytelen. Azok a pénzügyi intézmények, amelyek ezt a vélelmet meg kívánják dönteni, pert kell indítsanak a magyar állammal szemben – tette hozzá.

Eddig még egyetlen bank sem nyújtott be keresetet a Fõvárosi Törvényszékre, de a bíróságon arra számítanak, hogy legalább 100-150 per indul majd. Ezek lefolytatását kiemelten kezelik, az elsõ és másod fokú ítéletekre is mindössze 30 napjuk lesz a bíróságoknak. Ez azt jelenti, hogy október végére befejezõdhetnek a perek.

Közben a kormány szeptemberre ígéri azt a törvényt, amely a bankok és az ügyfelek közötti elszámolást szabályozza. Akkor derül majd ki, hogy kinek, mennyi pénz jár vissza, vagy mennyivel csökken a tartózása. Ugyanakkor szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy az adósokat semmi sem mentesíti a fizetés alól. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a devizahiteles mentõcsomag mintegy 480 ezer családot, csaknem másfél millió embert érint.