| Utolsó módosítás: 2014-08-12 16:28:51 |
|
Már most látszik, hogy az új Ptk-ban a lehetséges kitagadási okok között szereplõ durva hálátlanság fogalma örökösödési vita esetén nehéz helyzetbe fogja hozni az igényérvényesítõket és a bíróságot is – mondta a Napközben címû mûsorban Kiss Márta, a Budapest Környéki Törvényszék kollégiumvezetõje.  Fontos változásokat hozott az öröklés rendjében is az idén március 15-e óta hatályos új Polgári törvénykönyv (Ptk.), a végrendelkezéssel, végintézkedésekkel, kapcsolatban számos részletszabály módosult.
Hegedûs István örökösödési ügyekre szakosodott jogász a Napközben csütörtöki adásában azt mondta, az egyik legfontosabb változás, hogy az özvegyi haszonélvezet jelentõs korlátozás alá esett. Mivel sokan házasodnak kétszer vagy többször is életükben, méltánytalan volt a leszármazottak számára, hogy a túlélõ házastárs a teljes hagyatékra özvegyi haszonélvezeti jogot szerzett. Az új Ptk. ezt az utolsó közös lakásra és a benne lévõ vagyontárgyakra korlátozta, tehát egyéb hátrahagyott vagyontárgyak, mint például autó vagy nyaraló haszonélvezeti joga nem jár a túlélõ házastársnak. Utóbbiakat a törvényes örökösök kapják meg és használhatják korlátozás nélkül.
Az új Ptk. azoknak a hagyatékára vonatkozik, akik március 15-e után hunytak el. Ha a végintézkedés a törvény hatályba lépése után keltezõdött, akkor az új szabályokat kell alkalmazni, ha elõtte, akkor a régieket. Az örökösök, ha az új szabály hatálya alá esnek, esetleg megállapodhatnak abban, hogy a régi elõírásokat alkalmazzák, ennek egyik formája a közjegyzõ elõtt kötött úgynevezett osztályos egyezség – tette hozzá Hegedûs István ügyvéd.
Kiss Márta bíró, a Budapest Környéki Törvényszék Polgári Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának vezetõje kiemelte, korábban a túlélõ házastárs haszonélvezeti jogának korlátozásáért, megváltásért indított per tipikusnak számított. A törvényi változások miatt azonban ez a pertípus a jövõben valószínû, elenyészik. A végrendeletek is sokszor kerültek a bíróság elé, például, mert nem volt beszámítható, illetve cselekvõképtelen volt az örökhagyó, és sok volt az alaki hibás dokumentum is. Hozzátette: a Budapest Környéki Törvényszék statisztikái szerint a polgári perek körülbelül 10 százaléka öröklési jogvitákkal kapcsolatos.
Az új Ptk. új kitagadási okokat is megnevezett, ilyen például a nagykorú gyermek durva hálátlansága. Kiss Márta szerint már most megjósolható, hogy ez nehéz helyzetbe fogja hozni az igényérvényesítõket és a bíróságot is. Ugyanúgy, mint a többi bizonytalan jogi kategória esetében, a bírói gyakorlatnak kell majd tartalommal megtölteni a fogalmat. Mindig az adott körülményeket figyelembe véve, a család viszonyainak konkrét ismerete alapján kell megítélni, mi az a durva hálátlanság – hangsúlyozta Kiss Márta.
Hegedûs István ügyvéd szerint errõl a kategóriáról lehet szó például, ha valaki nem hívja meg szülõjét az esküvõjére, nem tájékoztatja arról, hogy unokája született, esetleg azt teljesen elzárja tõle, vagyis, ha a nagykorú gyermek megszakítja a szokásos családi bizalmi viszonyt.
További kitagadási ok, ha az örökhagyó például idõs korára, egészségi állapotára tekintettel jogosult lenne az úgynevezett tartásra, amit az örökös nem teljesít – tette hozzá a Kossuth Rádió mûsorában az örökösödési ügyvéd.
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
|
Kedvenc hírek
