Császti Ferenc az MTI-nek kifejtette: nem egyértelmû például azok helyzete, akik devizában vettek fel hitelt és devizában is törlesztettek, a kamara ebben a kérdésben a szakminisztérium állásfoglalására vár.

Hozzátette, hogy a törvény nem vonatkozik a kereskedelmi célú hitelekre és a vállalakozói hitel felvételekor tett kezességvállalásokra sem, függetlenül attól, hogy deviza-, vagy forintalapú hitelekrõl van szó.

Császti Ferenc azt is hangsúlyozta, hogy a törvény nem azt jelenti, hogy megszûnnének a felvett hitelekbõl adódó adósi kötelezettségek. A jogszabály minden 2004. május 1. után felvett hitelt érint, ha a pénzintézet, amely a hitelt folyósította Magyarországon van bejegyezve, és itt legalább fiókteleppel, vagy telephellyel rendelkezik.

Ez utóbbit azért fontos hangsúlyozni az alelnök szerint, mert Nyugat-Magyarországon nagyon sokan vettek fel úgy hitelt, hogy átmentek Ausztriába szerzõdést kötni. Õk az osztrák jog alá tartozó banktól vettek fel pénzt, így a most meghozott magyar törvény, ami a végrehajtásokat pillanatnyilag felfüggeszti, rájuk nem vonatkozik.

A többieknél a törvény értelmében most “szünetelnek” a konkrét végrehajtási cselekmények, ugyanakkor nagyon fontos tudni, hogy ettõl a kamatok még folyamatosan ráterhelõdnek a tõketartozásra – jegyezte meg.

Császti Ferenc megerõsítette azt is: az érintettek, akinek a hitelszerzõdése az új törvény hatálya alá esik, kérhetik a végrehajtótól, hogy állítsa le fizetése letiltására elrendelt végrehajtást. Ennek a végrehajtó mérlegelés nélkül eleget tesz – szögezte le.

A törvény hatálybalépése elõtt a végrehajtó által értékesített ingatlanokkal kapcsolatban lefolytatható a jogorvoslati eljárás. Ezeket az ingatlanokat kiüríttetni és birtokba adni is lehet. Viszont ha lakóingatlanról van szó, belép a kilakoltatási moratórium. Az ilyen ingatlannál várni kell a birtokbaadással addig, míg a moratóriumot fel nem oldják.

“Ugyanakkor fontos tudni azt, hogy a törvény nem akadályozza meg az adóst, tartozása kifizetésében, azaz, ha akarja, el tudja adni az adós az ingatlanát, miután kiegyenlítette a tartozást” – mondta az alelnök.

Lehetõség van bírósági felülvizsgálatra, amennyiben a több százezer ügybõl egy-egy esetben a végrehajtó téves jogértelmezést alkalmaz. Ezt kezdeményezheti az ügyfél a végrehajtást foganatosító bíróságnál a döntést csak a bíróság hozhatja meg – tette hozzá.

A végrehajtást kérõ (hitelezõ) kérheti annak bírósági megállapítását, hogy szerzõdése nem esik most elfogadott törvény hatálya alá, mert sem az árfolyamrésre vonatkozó kikötés, sem az egyoldalú szerzõdésmódosításra vonatkozó passzus nincsen benne – mondta. Ennek abban az esetben van jelentõsége, ha valaki olyan forintban törlesztendõ hitelre vesz, például televíziót, ami nem tartozna a törvény hatálya alá azonban ez az ügy irataiból nem derül ki. Ebben az esetben a bíróság jogosult kimondani, hogy rá ez a szabály nem vonatkozik, és a végrehajtási eljárást folytatni kell – jegyezte meg.