Az õszi választások annyival összetettebbek a tavaszi parlamenti és az európai parlamenti szavazásoknál, hogy többféle voksolást tartanak októberben. Nemcsak helyi önkormányzati, hanem nemzetiségi önkormányzati választások is lesznek, eltérõ szavazásmóddal – magyarázta Patyi András.

A kisebb és a nagyobb településeken másként történik a jelöltállítás, többféle ajánlástípussal – folytatta. A választópolgárokat megilleti a többes ajánlás joga, ugyanazt a jelöltet azonban csak egyszer támogathatják. A jelölt csak korlátozott számú ajánlást fogadhat el, amelyeknek meghatározott területrõl kell származniuk – részletezte.

Kérdésre reagálva az NVB elnöke egyértelmûvé tette: aktív választójoga a magyarországi lakóhellyel rendelkezõknek van, menekültek ezért nem vehetnek részt a szavazáson, de a letelepedési engedéllyel rendelkezõk igen. A helyi választás sokkal erõsebben lakóhelyhez kötött, mint az országos választás, így az átjelentkezés nagyon korlátozott. Csak az teheti meg, akinek a tartózkodási helye (korábban: ideiglenes lakcíme) még a választások kitûzése elõtt (június 23-áig) létesült – emelte ki.

Patyi András a nemzetiségi választásokról szólva kifejtette: egyszerre 13 nemzetiség szavaz, de csak azokon a településeken, ahol a lakosságszám alapján kitûzték a voksolást. A Nemzeti Választási Bizottság határozata rendelkezik arról, hogy melyik településen, melyik nemzetiségnek hány fõs képviselõ-testület létrehozására van lehetõsége. Van olyan település, ahol a kijelölt nemzetiségi szavazókörben nagyobb számú nemzetiségi önkormányzati választásra lehet majd szavazni. A nemzetiségi autonómia ráadásul háromszintû: települési, megyei (vagy fõvárosi) és országos; mindháromra lehet majd voksolni – mutatott rá.

Az NVB elnöke közölte azt is, hogy az eddig nyilvántartásba vett jelölõ szervezetek száma 150 körül mozog, ám több mint 60 olyan szervezet van, amely már bejelentette magát, de esetében a nyilvántartásba vételi határozatot nem hozták meg.