A Központi Statisztikai Hivatal által csütörtökön közölt adat jelentõsen meghaladta az elemzõk várakozását, akik legfeljebb 3,5 százalékos növekedésre számítottak a második negyedévben. A hivatalos adat ennél magasabb, 3,9 százalék lett, így vélhetõen az elemzõházak is módosítják majd a korábbi, egész évre szóló elõrejelzéseket. Van, aki már meg is tette. Gabler Gergely, az Erste Bank vezetõ elemzõje a Krónikának úgy nyilatkozott: a korábbi három százalékról 3,3-ra növelték az idei kilátást, de még ezt is konzervatívabb becslésnek nevezte. Azt mondta: azért maradtak inkább a viszonylag kisebb növekedési elõrejelzésnél, mert számos kockázat övezi már a második féléves teljesítményt. Ezek közül az orosz embargó esetleges negatív hatásait említette.

Londonban szintén úgy vélekedtek, hogy valószínûleg javítani kell majd az érvényben lévõ elõrejelzéseket.

Derûlátó a kormányzat is. Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt mondta: úgy tûnik, a következõ hónapokban is megmaradhat a növekedési lendület, hiszen a cégek magas rendelésállománnyal mûködnek, s külföldön magas kereslet van a magyar ipar termékei iránt. Hozzátette: a kormányzati bérintézkedéseknek köszönhetõen a lakossági jövedelmek továbbra is lehetõvé teszik a belsõ kereslet magas szinten való fenntartását. A gazdasági növekedés az év második felében is magas lesz, és éves szinten el fogja érni a három százalékos mértéket, de sokkal valószínûbb, hogy ezt még meg is fogja haladni, mondta Glattfelder Béla.

A legutóbbi konvergencia program erre az évre 2,3 százalékos növekedéssel számol. Ezt most már valószínûleg túlhaladja az ország. Ami pedig a következõ esztendõt illeti, az elemzõk többsége most 2,5 százalékot jelez elõre. Azt, hogy a kormányzat mekkora bõvüléssel számol jövõre, még nem tudni. Ezt a jövõ évi költségvetési törvény benyújtásával párhuzamosan publikálja majd a kormány.

Elemzõk egyébként úgy véli, hogy a háztartások fogyasztását növeli a devizahiteles problémakör megoldása, hiszen a családok így többet költhetnek más célokra. A gazdasági mûhelyek ettõl függetlenül is a tavalyi 11 éves mélypont után a lakossági fogyasztás élénkülését jelzik elõre.