A rezsicsökkentés tavaly januári kezdete óta összesen már 20 százalékkal mérséklõdött az áram ára, ugyanennyivel lett kevesebb a távhõ, 26 és fél százalékkal pedig a gáz ára. Szeptember elsejével pedig tovább csökken az áram ára, 5,7 százalékkal. Októbertõl pedig a távhõért kell újabb 3,3 százalékkal kevesebbet fizetni.

A rezsicsökkentés részeként egyébként tavaly júliustól a vízdíj, a csatorna, a szemétszállítás, a szennyvízszippantás, a PB-gáz és a kéményseprés díja is mérséklõdött 10 százalékkal.

A lakossági rezsicsökkentés után a kormány tervei szerint a következõ lépés, hogy az ipar számára is olcsóbb legyen az energia. Errõl beszélt a miniszterelnök egy májusi rendezvényen. Orbán Viktor egyébként többször is utalt arra: a cél az, hogy négy-öt éven belül Magyarországon legyen a legalacsonyabb a villamos energia ára az Európai Unióban az üzleti fogyasztók számára.

A híradó által megkérdezett energiapiaci szakértõ szerint ez kedvezõen hathat a vállalkozások versenyképességére. Kaderják Péter szerint a kormánynak azt kellene megvizsgálnia, hogy a magyar nagykereskedelmi piacon miért kerül 20-25 százalékkal többe az áram, mint Németországban vagy Csehországban. Hozzátette, az is csökkenthetné az ipari fogyasztók költségeit, ha hatékonyabban használnák fel az energiát, de szükség lenne az adminisztrációs díjak mérséklésére is.