2022. december 3. Szombat, Ferenc, Olívia.
 
Devizahitelek – Elhalasztotta az ítélethozatalt a K&H Bank devizahiteles perében a törvényszékForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2014-08-27 09:02:12
Szeptember 9-re halasztotta az elsõfokú ítélet kihirdetését a K&H Bank kontra magyar állam devizahiteles perben a Fõvárosi Törvényszék hétfõn.

A törvényszék egyben elutasította a bank indítványát, amely az eljárás felfüggesztésére és az Alkotmánybírósághoz (Ab), illetve az Európai Unió Bíróságához fordulásra irányult.

A K&H álláspontja szerint a per alapjául szolgáló törvény számos ponton alkotmányellenes, így például sérti a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való jogot, a visszamenõleges jogalkotás tilalmát és egyes “statáriális szabályai” a bírói függetlenség elvét.

A pénzintézet azt is indítványozta, hogy a törvényszék kérjen elõzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságától.

A felperes jogásza szóvá tette azt is, hogy széles körben elfogadott joggyakorlat, a jogalkotó, a kormány, és a korábbi Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által ismert és évek óta alkalmazott szerzõdési feltételek utólagos megváltoztatásáról van szó, ami álláspontjuk szerint alaptörvényellenes.

A bank ügyvédje felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a közelmúltban elfogadott devizahiteles törvényt, hanem a 2004 és 2014 közötti, mindenkori jogszabályi környezetet is vizsgálni kell a szerzõdések érvénytelenségének elbírálásakor, figyelemmel arra is, hogy ezek a jogszabályok többször is jelentõsen változtak.

Elmondta azt is, hogy a jogszabályváltozások elõre nem láthatóak, a szerzõdésben lehetetlen meghatározni, hogy egy jövõbeli, a szerzõdés megkötésének idõpontjában még nem ismert jogszabályváltozás milyen hatást gyakorol majd a fogyasztó által fizetendõ díjakra.

A bank ügyvédje felvetette azt is, hogy nemcsak a szerzõdések érvénytelensége vagy érvényessége merülhet fel, hanem a részleges érvénytelenség is.

A felperesi oldal a perben alkalmazandó devizahiteles törvény – szerinte “statáriális” – szabályai kapcsán elmondta, hogy 500 oldalas keresetükre már másnap megérkezett az alperesi válasz, ami a bank ügyvédje szerint arra utal, hogy az alperes nem tartalmilag, érdemben, hanem általánosságban, esetleg a hasonló perekben gyakorlatilag egyformán reagál. Egy újabb, 200 oldalas alperesi iratot pedig nem sokkal a tárgyalás elõtt kaptak meg, így lehetetlen arra érdemben reagálni.

A bíróság még a tárgyalás közben is kapott újabb terjedelmes iratot a bank jogászaitól.

Az alperes magyar állam jogi képviselõje a kereset elutasítását, illetve az Ab-hez és az Európai Unió Bíróságához való fordulás mellõzését indítványozta.

A magyar állam jogi képviselõje a felperessel szemben azt hangsúlyozta: a közelmúltban elfogadott devizahiteles törvény megfelel az Alaptörvény rendelkezéseinek, és mivel nem változtat a felek jogi helyzetén, ezért nem merül fel a visszamenõleges jogalkotás sérelme sem. Hozzátette, hogy álláspontja szerint megfelelõ volt a felkészülési idõ, a törvény nem sérti a bírói függetlenséget és a jogbiztonságot sem.

A magyar állam jogi képviselõje megjegyezte azt is, hogy még mindig félmillió ilyen szerzõdés létezik..

A tárgyalás utolsó szakaszában a bírói tanács egyik tagja több konkrét kérdést is feltett a bank jogi képviselõjének a Kúria jogegységi döntésében meghatározott, és onnan a törvénybe átemelt feltételekkel kapcsolatban, amelyek teljesülése esetén lehet tisztességes az egyoldalú szerzõdésmódosítás, így például, hogy a kezelési költség hogyan viszonyult a pénzpiaci kamatok változásához.

A törvény felállít egy vélelmet, mely alapján a fogyasztói hitelszerzõdések egyoldalú módosítása tisztességtelen és érvénytelen. Ezt a vélelmet a bankok a bíróság elõtt megkísérelhetik megdönteni, ha bizonyítják, hogy a szerzõdéseik megfelelnek a Kúria jogegységi döntésében az egyoldalú szerzõdésmódosítások tisztességességével kapcsolatban támasztott feltételeknek.

A perekben tehát a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerzõdéseire vonatkozó kúriai jogegységi döntéssel kapcsolatos kérdések rendezésérõl szóló törvény alapján arról kell döntenie a bíróságnak, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény számára egyoldalú szerzõdésmódosítást – például kamat-, költség-, vagy díjemelést – lehetõvé tevõ általános szerzõdési feltételek. (A törvény nem csak a devizahitelekre, de a forinthitelekre is vonatkozik.)

A július 26-án hatályba lépett törvény szerint a keresetek benyújtásának végsõ határideje augusztus 25., hétfõ.

Múlt pénteken kezdõdött az elsõ, a bankok által az állam ellen indított devizahiteles per, amelyben a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét a bíróság formai okra hivatkozva elutasította.

A napokban több tucatnyi hasonló per indul el a törvényszéken.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!