Számítások szerint napi hetvenmillió forint kára keletkezik a magyar gazdaságnak abból, hogy Oroszország az uniós élelmiszerekre egy évig tartó importstopot hirdetett. Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora (korábbi ipari miniszter és jegybankelnök) a Naplónak úgy fogalmazott, hogy az oroszországi beviteli tilalom egyelõre közepesen fáj a legtöbb európai gazdaságnak, így a magyarnak is.
A mérleg két nyelve

– A magyar gazdaság kivitelének meghatározó hányada Nyugat-Európába irányul, ehhez képest összességében véve kicsi az orosz piac részaránya. Persze, nyilvánvalóan vannak olyan cégek, akiknek a fõ piaca Oroszország, ezért számukra létkérdés a beviteli tilalom. Azt is jó tudni, hogy sok hazai vállalkozás olyan nyugat-európai cégeknek szállít, amelyeket most talán nem érint az orosz importstop, de érinteni fog az a körülmény, hogy az orosz vállalkozásoknak és hatóságoknak egyszerûen kevesebb pénzük marad behozatalra – utalt a mérleg két nyelvére a vezetõ közgazdász.

Bod Péter Ákos szerencsésnek tartaná, ha a magyar, a lengyel, az észt és a szlovák gazdaság (amelyeket a földrajzi közelség miatt érzékenyebben érint az orosz importstop) képviselõi közös álláspontot képviselnének, amikor arról van szó, hogy az Európai Unió milyen mértékben kárpótolja a termelõit az elszenvedett veszteségeikért.

– Látni kell, a gazdasági szankció természete olyan, hogy rövid távon kárt okoz, éppen ezért alkalmazzák a tényleg kemény eszközök helyett – mondta Bod Péter Ákos, aki szerint nem valószínû, hogy a háttérben lévõ nemzetközi konfliktus gyorsan és jogszerûen rendezõdik, ezért az érintett cégek jól teszik, ha az értékesítési irányaikat átgondolják, az alkalmazkodási képességüket pedig javítják.