Hende Csaba honvédelmi miniszter tavaly január 17-én elsõ magyar védelmi miniszterként látogatott Lettországba. Ezt a párbeszédet folytatva fogadta most Raimonds Vejonist.

Sajtótájékoztatón elmondta: lett kollégájával áttekintették a két ország között 1999-ben megkötött megállapodás elmélyítésének további lehetõségeit. Azt remélik, hogy a most aláírt új alapdokumentum új lendületet ad az együttmûködés fejlesztésének.

A megállapodás értelmében a lett magyar-katonai együttmûködés fejlesztésének fõ területei: a haderõ-átalakítással kapcsolatos, valamint az EU elnökség során szerzett tapasztalatok átadása, térképészeti együttmûködés, a NATO vezette többnemzetiségû hadmûveletek tervezésében, szervezésében és végrehajtásában gyûjtött tapasztalatok átadása, továbbá a logisztikai és az egészségügyi együttmûködés bõvítése.

A két védelmi miniszter az aktuális biztonság- és védelempolitikai kérdésekrõl is egyezetett, kiemelten az ukrán válságról. Hende Csaba hangsúlyozta: Magyarország osztja az Oroszországgal határos balti államok és Lengyelország aggodalmait, s támogatja a biztonságuk erõsítéséhez szükséges erõfeszítéseiket.

Csütörtök délelõtt a lett védelmi miniszter Kecskemétre látogatott, megtekintette a Gripen vadászgépeket, és találkozott azokkal a katonákkal, akik 2015 szeptembere és decembere között a balti államok - köztük Lettország - légtérrendészeti feladatait látják majd el.

Raimonds Vejonis a sajtótájékoztatón köszönetet mondott Magyarországnak azért, hogy szerepet vállal a balti légtér-ellenõrzési misszióban. Kecskeméti látogatásáról azt mondta: kiváló technika és professzionális pilóták fogják biztosítani a balti légtér védelmét.

A két védelmi miniszter a jövõ heti, walesi NATO-csúcstalálkozó témáiról és az azokkal kapcsolatos várakozásairól is egyeztetett.

Raimonds Vejonis azt mondta: a csúcstalálkozón lesznek bizonyos kulcsfontosságú témák, amelyekre különösen figyelmet kell fordítani mind nemzeti, mind szövetségi szinten. Példaként emelte ki a korai riasztási rendszereket, valamint a NATO azon képességét, hogy idõben tudjon reagálni a megváltozott biztonsági helyzetre és környezetre.

A lett védelmi miniszter úgy véli: ahhoz, hogy politikai érdekeiket érvényesítsék, szükségessé vált a szövetség keleti szárnyának megerõsítése. Mint mondta, a három balti országnak és Lengyelországnak egyaránt fontos, hogy a NATO jelenléte növekedjen a régióban.

Raimonds Vejonis elfogadhatatlannak nevezte Oroszország ukrajnai invázióját. Szerinte a fejlemények arra utalnak, hogy Oroszország nem törekszik politikai megoldásra. Hozzátette: az is látható, hogy az ukrán fegyveres erõk terrorellenes tevékenysége mostanáig sikeres volt, s Oroszország keresi a módját, hogy ezen változtasson.

Kiemelte: amikor Európának ilyen biztonsági kihívásokkal kell szembenéznie, idõszerû volt aláírni a lett-magyar megállapodást.