A bíróság ítélete szerint tisztességesek voltak a pénzügyi vállalkozás által megfogalmazott és érvényes általános szerzõdési feltételek 2010. január 1-jétõl, amikortól a hatályos ászf tartalmazta, hogy az UCB az ügyfél által fizetendõ díj- és költségtételek mértékét jogosult évente egyszer a KSH által közzétett éves átlagos infláció mértékében egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezõtlenül módosítani a KSH közzétételét követõen. Az UCB megtehette ezt függetlenül attól, hogy a kölcsönszerzõdést mely napon írták alá, és függetlenül a kamatperiódus fordulónapjától.

A bíróság megállapította azt is, hogy késõbb, 2010. november 5-tõl már ezt megtoldották egy további mondattal, amely kimondta: azon díjak, illetve költségek esetén, amelyek olyan szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, mint például a földhivatali eljárás, amelyet az UCB-n keresztül fizetnek meg a fogyasztók, de annak árát nem az UCB határozza meg, a díjak, illetve költségek mértékének változtatására vonatkozóan az UCB a külsõ szolgáltatók árváltoztatását továbbhárítja az ügyfeleire.

A tárgyaláson kiderült: az UCB Ingatlan Zrt. mintegy 5500 kölcsönszerzõdését érinti a bírósági eljárás.

Elõzõleg a bíróság végzéssel elutasította a felperes UCB azon kérését, hogy forduljon a bíróság a perben az Alkotmánybírósághoz, illetve elõzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen az Európai Unió bíróságánál.

A tárgyalás során a felperes UCB és az alperes állam hosszasan vitáztak arról, mennyire feleltek meg a pénzügyi vállalkozás felmondási feltételei a Kúria jogegységi határozatában, illetve a devitahiteles törvényben rögzített általános elveknek.

Az UCB jogi képviselõje szerint a vállalkozás ászf-jében benne volt a szerzõdés felmondásának lehetõsége, az állam jogi képviselõje szerint azonban a pénzügyi vállalkozásnak nemcsak a felmondás lehetõségét, hanem annak reális alternatíváit is bele kellett volna foglalnia az ászf-be.

Az állam jogi képviselõje úgy érvelt: az egyösszegû visszafizetés elõírása mellett az esetleg fennmaradó tartozás visszafizetésének ütemezését is lehetõvé kellett volna tennie az UCB-nek, így például a hitelkiváltás lehetõségét is tartalmaznia kellett volta a feltételeknek.

Az UCB perével párhuzamosan zajlott a CIB Lízing Zrt. állam ellen indított pere: ebben az eljárásban a bíróság a határozat kihirdetését elhalasztotta szeptember 19-ére. Ebben a perben is a bíróság – akárcsak a megelõzõ devizahiteles perekben – végzéssel elutasította, hogy a bíróság az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Bírósághoz forduljon.