A bíróság elutasította a bank azon kérelmét, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz és az Európai Bírósághoz, és függessze fel az eljárást. A törvényszék szeptember 23-ra halasztotta a határozat kihirdetését.

A bank képviselõje a tárgyaláson kifejtette, több ponton is alkotmányba ütközõnek tartják a devizahitel-szerzõdések egyes kérdéseit rendezõ törvényt. Ennek egyik oka, hogy a törvény visszaható hatályú, amit tilt az alkotmány és a jogalkotási törvény.

“A bank nem tudta a 2010-es magatartását a 2014-es törvényhez igazítani” – jegyezte meg.

További alkotmányossági kifogás volt a bank részérõl, hogy “nagyon rövid idõ”, 30 nap állt rendelkezésre a keresetlevél benyújtására. A bank álláspontja szerint a törvény sérti a bírói függetlenséget, mert a törvény szerint a bíróságnak a jelen helyzetbõl kell kiindulnia, nem veheti figyelembe a múltbeli környezetet – fogalmazott az UniCredit képviselõje. A törvény ezenkívül közjogilag érvénytelen, mert az elfogadás során nem kérték ki róla megfelelõen az Európai Központi Bank véleményét.

Végül a törvény alkotmányellenes azért is, mert megtiltja a fogyasztókat védõ civil szervezeteknek, hogy beavatkozzanak a törvény alapján indított perekbe.

Az UniCredit bank jogi képviselõje elmondta még: az átlagos fogyasztónak az ésszerûen körültekintõ, figyelmes személyt kell tekinteni, “nem pedig azt a gondnokság alá helyezés határán billegõ egyedet, aki nem érti meg az elé tett írásbeli szerzõdést, ahogy az az alperes leírásából kiderül”.

Az alperes magyar állam képviselõje kifejtette: az UniCredit a devizahitel-szerzõdésekhez fûzött oklistával csorbította a fogyasztók jogait, mert egy átlagosan intelligens fogyasztó sem láthatta, hogy mely körülmény megváltozása milyen változást fog elõidézni a szerzõdéses viszonyban. Az állam képviselõje elmondta, a törvény nem ellentétes az európai joggal, mert engedélyezett a fogyasztó javára való eltérés az egyes tagállamon belüli, nemzeti szabályozásban.

Az állam jogi képviselõje szerint az UniCredit által a hitelszerzõdésekben alkalmazott általános szerzõdési feltételek között nem volt olyan, amelybõl kiderült volna, hogy “ha például a bank 0,5 százalékkal megemelte a kamatot, az miért következett be”. Az UniCredit ráadásul 2010-tõl alkalmazott egy olyan kikötést, amellyel felülírta a szerzõdés egyoldalú módosítását lehetõvé tevõ, teljes konkrét oklistát. E szerint ugyanis “hirtelen bekövetkezõ pénzpiaci zavarokra” hivatkozva is egyoldalúan módosíthatta a devizahitel-szerzõdést.

A devizahiteles törvénnyel kapcsolatos perekben arról kell döntenie a törvényszéknek, hogy tisztességesek-e a magyar állam ellen pert indító pénzügyi intézmények egyoldalú szerzõdésmódosítást – például a kamatok, a költségek vagy a díjak fölemelését – lehetõvé tévõ rendelkezései az általános szerzõdési feltételekben.