A szaktárca vezetõje a 32 kilométeres Lepsény-Szántód-Kõröshegy vasúti pályaszakasz felújításának jelentõségérõl szólva kiemelte: A Balaton Magyarország egyik legvonzóbb turisztikai úti célja, rendkívül fontos, hogy a belföldi és a külföldi látogatók gyorsan, kényelmesen és zökkenõmentesen juthassanak el Közép-Európa legnagyobb édesvizû tavához.

A munkálatokat a legkorszerûbb nagygépes technológiával a Déli-part 2013 Konzorcium végzi nettó 29,99 milliárd forint értékben az Új Széchenyi-terv keretében, a Közlekedés Operatív Program (Közop) részeként, a Kohéziós Alap (KA) társfinanszírozásával. A fejlesztés eredményeként a jelenlegi 60-80 helyett a jövõ nyártól a vonatok óránként 100 kilométeres sebességgel közlekedhetnek a megújult pályaszakaszon.

A vonalszakasz-rekonstrukció újabb bizonyíték legfõbb törekvésünkre, hogy 21. századi színvonalú vasutat építsünk 21. századi módszerekkel - hangsúlyozta Seszták Miklós. Hozzátette: minden rendelkezésre álló eszközzel azon lesznek, hogy az eddig elért eredményeken, és a már megkezdett munkálatokon túl, tovább gyorsítsák a közösségi közlekedés modernizációs folyamatait. A miniszter ismertetése szerint a korszerûsítésnek köszönhetõen csökken a menetidõ, javulnak a menetrendszerû vasúti közlekedés feltételei. Környezetvédelmi megfontolások is indokolják a meglévõ közúti kapacitások bõvítése mellett a kötött pályás vonalak fejlesztését - tette hozzá Seszták Miklós.

Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója azt mondta, célegyenesbe értek a Balatont érintõ pályafejlesztések. Közölte: a Balatonhoz több mint egymillióan utaznak vonattal a nyári hónapokban, a fõszezonban naponta közel félszáz személyvonat közlekedik a dél-balatoni vasútvonalon, ezen a már kissé elavult vonatpályán, ám a jövõ nyáron már javarészt 100 kilométeres óránkénti sebességgel mehetnek majd a vonatok itt. Felidézte, hogy a Kelenföld-Székesfehérvár szakasz felújításának köszönhetõen a fõvárosból Balatonfüredre mintegy 20 perccel, a déli vasútvonalon pedig 15 perccel csökkent a gyorsvonatok menetideje.

Loppert Dániel, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztõ (NIF) Zrt. kommunikációs igazgatója kiemelte: fontos számukra az itt élõk biztonsága és nyugalma, ezért 17 kilométeren zaj- és rezgéscsillapító sínágyazatot, Balatonvilágoson, Siófokon és Zamárdiban összesen mintegy négy kilométeren zajárnyékoló falat is telepítenek. A fejlesztés keretében egy második vágány is épül Szabadi-Sóstó és Zamárdi között - mondta a NIF kommunikációs igazgatója. Loppert Dániel jelezte: szeretnék továbbépíteni ezt a pályát egészen Balatonszentgyörgyig. Mint mondta, amennyiben erre a források rendelkezésre állnak, 2015 októberében már indulhat is a munka. A kivitelezõk nevében Homlok Zsolt ügyvezetõ arról tájékoztatott, hogy a fejlesztés részeként nemcsak a teljes vasúti pálya épül át, de megújulnak az állomások, az utasperonok, a térvilágítás, Siófokon pedig egy aluljáró építésével mérsékelhetõk a nyári forgalmi dugók.

A Siófok és Zamárdi-felsõ vasútállomások közötti nyíltvonali szakasz átépítésénél a világ legkorszerûbb alépítmény-javítási eljárást alkalmazzák, az 1115 méter hosszú PM 1000-es 2000 tonnás gépóriást, amely a projekt indításán elhangzottak szerint minõségben, hatékonyságban és gazdaságosságban is egyedülálló. Egyik legnagyobb elõnye a hagyományos technológiákkal szemben, hogy a meglévõ vágány alatt, annak elbontása nélkül végzi el az új alépítmény megépítését. A monumentális munkagép 24 órás munkavégzés esetén átlagosan naponta 650-750 métert halad, ami kétszerese a hagyományos technológiának .