Eddig a legtöbb devizahiteles, bankok és az állam közti perben a törvényszék elutasította a keresetet, vagy elhalasztotta az ítélethirdetést. Egy hete azonban az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet ügyében a bíróság szintén elfogadta a hitelintézet azon javaslatát, hogy Alkotmánybíróság elé küldje az esetet. Így az OTP már a második pénzintézet, amelyik ezen kérelmének eleget tett a bíróság.

A bíróság szóbeli indoklásában elmondta: azért fordul az Alkotmánybírósághoz, mert a 2014. évi XXXVIII. törvény, vagyis a devizahiteleseket megsegítõ törvény sérti a jogbiztonság elvét, az egész jogállamiság fogalomkörében emellett sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot és a normavilágosság elvét.

A törvényszék szóbeli indoklása során taglalta a per tárgyát érintõ, az alkotmányosság fogalmával kapcsolatos jogszabályokat, miszerint jelen esetben nem érvényesül a polgárjogi “fegyveregyenlõség” elve, tehát a feleknek nem állt rendelkezésére elegendõ felkészülési idõ. A tisztességes eljáráshoz való jog abban sérül, hogy túl szûk határidõket szab a felpereseknek a felkészülésre az egész bírósági eljárás lefolytatására. A normavilágosság elve abban sérül, hogy a törvény nem fogalmaz egyértelmûen, illetve nem definiálja mi a devizaalapú hitel, mi a devizahitel, illetve milyen forinthitelek esnek a törvény hatálya alá.

A jogbiztonság elve ott szenved csorbát, hogy a törvény visszamenõleges hatállyal kíván szabályozni olyan szerzõdéseket, amelyek jóval a törvény hatályba lépése elõtt születtek.

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) szerint a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerzõdéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezésérõl szóló törvény mindenben megfelel az alaptörvény elõírásainak – közölte a szaktárca pénteken az MTI-vel arra reagálva, hogy a Fõvárosi Törvényszék felfüggesztette az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank magyar állam elleni keresetének együttes tárgyalását.