Több mint 100 ezer ember lakhatását tette lehetõvé eddig a Nemzeti Eszközkezelõ. Ternyák Edit szóvivõ a 180 percben úgy értékelte, a 2012 januárjában elindult, az állam, a hitelezõ és a hiteladós közös teherviselésén, áldozatvállalásán alapuló program kiállta az idõ próbáját.

Ebben a konstrukcióban a magyar állam költségvetési forrásokból, de diszkontáron vásárolja meg az ingatlanokat, majd pedig bérbe adja a korábbi tulajdonosoknak, akik lemondanak ugyan a tulajdonjogról, de határozatlan idejû, a családtagokra szálló bérleti szerzõdést kapnak, miközben a bank is jelentõs követelést enged el az érintetteknek, mindenki hoz tehát valamilyen áldozatot, hogy rendezõdjék a deviza- és forinthitelesek problémája – hangoztatta a Nemzeti Eszközkezelõ szóvivõje.

Ternyák Edit a Kossuth rádió reggeli mûsorában beszámolt arról is, hogy a legfrissebb adatok szerint egy, a programba bekerült hiteladós átlag 8 millió forint jelzáloghitel-tartozásból fakadó követelés visszafizetése alól mentesül, azaz ennyit enged el átlagosan a bank, az összesített adatok pedig azt mutatják, kevesebb, mint 40 milliárd forint költségvetési forrás felhasználásával több mint 85 milliárd forint tartozástól szabadultak meg az érintettek. (Ha valakinek más jellegû hitele is volt, azokat természetesen folytatnia kell, de a jelzáloghitel-szerzõdés megszûnik.)

Az eszközkezelõ természetesen folytatja az érintett ingatlanok bérbeadását a - törvénybe és a kormányrendeletbe foglalt - jogszabályi keretek között, amelyek meghatározzák egyebek közt az ingatlanok árát, a bérleti díjat, a visszabérlés feltételeit. A kormányrendelet 25 ezer ingatlan megvásárlását teszi lehetõvé az eszközkezelõnek, és egyelõre nem tudni, hogy a jogalkotók ezen a keretszámon változtatnak-e – tette hozzá a Nemzeti Eszközkezelõ szóvivõje.