A közlemény szerint a visszamenõleges hatályú jogalkotás súlyosan sérti a jogállamiság elvét, az elszámoltatási törvény visszamenõleges hatályát a Fõvárosi Törvényszék, továbbá július végi levelében az Európai Központi Bank is szóvá tette. Emellett véleményük szerint az igazságosság társadalmi igénye is sérül, mivel az alacsony kamatszintért árfolyamkockázatot vállaló devizahitelesek lényegesen jobban fognak járni, mint a nemzeti valutában eladósodottak. A közlemény emlékeztet: a banki jelzáloghitelezés a 2000-es évek gazdasági növekedésének egyik motorja volt, eredményeként közel egymillió család jutott új, nagyobb, korszerûbb otthonhoz az elmúlt másfél évtized alatt.

A devizahitelezést a válság kitöréséig soha nem kifogásolta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és egyetlen parlamenti párt sem. A devizahitelezés terheinek kezelésére a kormány és a hitelintézetek az érintett családok több mint kétharmadának nyújtottak már valamilyen segítséget, sok százmilliárd forint összegben. Kiemelik: a devizahitel elterjedéséért a felelõsség egyszerre terheli az államot, a bankokat és az ügyfeleket.

A mostani politikai bûnbakkeresés csak a bankokról szól. A bankrendszer mind a devizahitelek, mind a forinthitelek nyújtásakor az adott idõszak jogszabályainak és a rajta kívülálló piacgazdasági változásoknak megfelelõen mûködött. A felelõsség kérdése csak az egyes idõszakok jogi és gazdasági körülményeinek teljes figyelembe vételével értékelhetõ - közölte a szervezet.

A bankszektor végsõ tulajdonosai a nyugdíjalapokon, befektetési alapokon, részvényeken keresztül, közvetett vagy közvetlen formában magyar és külföldi magánemberek, az elszámoltatás költségeit õk mindannyian viselik. A gazdasági folyamatokat el nem ismerõ elszámoltatás következményeként a hitelintézeti szektor nem képes betölteni indikátor szerepét a magyar gazdaság fellendítésében, miközben az elszámoltatási folyamat megrendíti a befektetõi bizalmat - olvasható a közleményben.

A kormányszóvivõ az MTI-hez eljuttatott reagálásában azt írta: a kabinet a választás után sem tervez mást, mint eddig, arra készül, hogy végrehajtja a bankok elszámoltatását, még akkor is, ha ez a bankszövetségnek nem tetszik. Kurucz Éva emlékeztetett rá: az Országgyûlés szerdán szavaz az elszámolási törvényrõl, amelynek eredményeként 25-30 százalékkal csökkenhetnek a törlesztõrészletek.

A kormány továbbá arra készül, hogy folytatja a rezsicsökkentést: októbertõl további 3,3 százalékkal csökkenti a távhõ árát, és rövidesen dönt a rezsiholding létrehozásáról - közölte a szóvivõ. Közleményét azzal zárta, mindezek mellett a kabinet továbbra is fontosnak tartja, hogy minden gazdasági szereplõ kivegye részét a közteherviselésbõl, ennek megfelelõen a reklámadót is felül fogja vizsgálni.