Az Európai Unió az egyes gyümölcs- és zöldségfélék termelõinek rendkívüli és ideiglenes támogatási alapot nyitott szeptember elsején, mire azonban a magyar gazdák benyújthatták volna az igényüket, a 125 millió eurós keretbõl már egyetlen cent se maradt.
Minden szinten…

„Az orosz embargó egyrészt közvetlenül érinti az eddig orosz piacra exportált hazai termékeket, másrészt közvetetten rontja a hazai és az uniós piacra termelt áruk eladhatóságát” – válaszolta érdeklõdésünkre Bódi László, a hajdúnánási Tedej Zrt. vezérigazgatója, akinek a cégét több szempontból is sújtja a gazdasági kényszerintézkedés. Utalt arra, hogy miközben a nyerstej kínálati többlete miatt a magyar és az uniós piacok is telítõdtek, a tejfeldolgozás jelentõsen csökkent, az EU-ból az orosz piacra szánt, de beragadt német, olasz, francia vagy holland tejtermékek máris megjelentek a hazai kereskedelmi láncoknál, persze nyomott árakon.

– Az almaexport megállt, a felvásárlási ár az önköltséget sem éri el. Az idei rekordtermés betárolására nincs elegendõ raktárkapacitás, a közel-keleti értékesítési csatornák útvonala pedig pedig még nem kidolgozott, az almadömping levezetésére egyelõre alkalmatlan – sorolta a problémáikat a vezérigazgató, aki attól sem boldog, hogy a baromfinál korábban tapasztalt egyenletes áremelkedés megállt, a sertés ára ugyancsak csökken, miként a vetõmagtermelés volumene is visszaesett az orosz és ukrán válság miatt. Bódi László úgy látja, hogy a feldolgozók mindezen folyamatok lélektani hatását próbálják a maguk javára fordítani, és az orosz embargóra, valamint a túlkínálatra hivatkozva a beszállítóiknál számottevõ árcsökkentést elérni.
Csirkébõl önellátók

Bárány László, a Master-Good cégcsoport vezérigazgatója azzal kezdte a válaszát, hogy a csirkeágazatot gyakorlatilag érintetlenül hagyta az orosz embargó, tekintve, hogy Oroszország csirkébõl már-már önellátó.

– Mivel a tilalom a keltetõs tojást nem érintette (vettek is belõle az oroszok vagy 80-100 millió darabot), a gabonatermésük pedig idén egészen remek lett, nincs semmi akadálya, hogy maguk tenyésztette csirkét fogyasszanak. Számunkra ennél sokkal kellemetlenebb volt az, amikor néhány hónapja az orosz állategészségügyi hatóság mondvacsinált indokokkal kitiltotta bizonyos termékeinket az ottani piacról. Bár utólag már ezt se bánom, hiszen jóval jobb áron tudtuk elhelyezni a nekik szánt árut másutt – mondta a cégvezetõ.

A víziszárnyas-ágazatban piacvezetõ Tranzit-Ker Zrt. vezérigazgatója már gondterheltebb, amikor az orosz embargó kerül szóba. Szabó Miklós szavai szerint nem elég, hogy egy ilyen, a világpolitika generálta gazdasági kényszerintézkedés megakasztotta a milliárdos orosz exportjukat, az orosz embargó az egész európai uniós piacon egyfajta „árcunamit” indított meg, leverve az addigi értékesítési árakat.