| Utolsó módosítás: 2014-09-29 11:03:55 |
|
Az államháztartás hiánya 2014-ben 2,8 százalék lesz a GDP-hez mérten az uniós módszertan szerint, míg 2015-ben 2,6 százalékra mérséklõdik - derül ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs jelentésébõl, amelyet a jegybank csütörtökön tett közzé.  A jegybank a szeptemberi elõrejelzésben enyhén növelte a hiányra vonatkozó arányt, júniusban még a GDP-hez viszonyítva 2,7 százalékos deficitet várt. Az idei és a jövõ évi hiányszámok betartása is fegyelmezett költségvetést követel meg, a szabad tartalékok zárolása mellett - áll a jelentésben. (Az MNB kedden már publikálta a jelentés inflációra és gazdasági növekedésre vonatkozó adatait, eszerint 0,1 százalékra emelte idei inflációs elõrejelzését, és 3,3 százalékra a 2014-es gazdasági növekedés várható ütemét. A jelentés szerint a jövõ évi infláció 2,5 százalékra gyorsul, a GDP pedig 2,4 százalékkal bõvül 2015-ben.)
Az MNB június végén még azzal számolt, hogy az idén nem lesz infláció, azaz mértéke 0 százalék lesz, a bruttó hazai termék (GDP) pedig 2,9 százalékkal bõvül. Jövõre 2,5 százalékos fogyasztói árszintnövekedést és ugyancsak 2,5 százalékos gazdasági bõvülést vártak akkor a jegybanki szakértõk. A szeptemberi inflációs jelentés szerint a folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP-hez mérten idén és jövõre is 3,1 százalékos többletet mutat majd. A munkanélküliségi ráta fokozatosan mérséklõdik, 2014-ben 8,1 százalék, jövõre 7,8 százalék lesz. A háztartások fogyasztási kiadásai idén 2,2 százalékkal, 2015-ben 2,6 százalékkal emelkednek. Az export idén 6,5 százalékkal, 2015-ben 5,9 százalékkal bõvül a szeptemberi jelentés szerint, míg az import idén 7,1 százalékkal, jövõre 6,0 százalékkal emelkedik.
Virág Barnabás, az MNB igazgatója a jelentést bemutató tájékoztatón elmondta: változatlanul visszafogott a külsõ inflációs nyomás, folytatódik a hazai növekedés, kedvezõ, hogy a bõvülés kiegyensúlyozott szerkezetben folytatódhat. A jövedelmek emelkedése segítette és a jövõben is támogatja a fogyasztás növekedését, de a megtakarítási ráta ezzel párhuzamosan magas maradt. Úgy vélte, az orosz embargóból fakadóan csak mérsékeltebb dezinflációs hatás várható, mivel az exporttilalom miatt itthon maradó magyar élelmiszer-volumen csak szerény mértékben viszi le a hazai élelmiszerárakat. A jegybank számításai szerint az élelmiszer-piaci embargó maximum 0,4 százalékponttal alacsonyabb inflációt okozhat. A jelentés szerint az orosz-ukrán válság idén 0,2 százalékkal, jövõre 0,4 százalékkal csökkenti a GDP-t.
A jegybank inflációs jelentésében külön foglalkoznak a szakértõk a devizahiteleseket segítõ csomaggal. A jelentés alapján az ügyfelekkel szembeni elszámolások egyrészt egy egyszeri visszafizetést, másrészt a fennálló tõketartozás csökkenését eredményezik. Ez utóbbi a hitelezõ intézmények oldaláról a hitel lejáratáig jövedelem-kiesésként jelentkezik, ugyanis döntõen a kamattörlesztés csökken az ügyfelek törlesztéseiben. Az MNB szakértõi úgy számoltak, hogy a teljes visszatérítés bruttó összege várhatóan 942 milliárd forintot tesz ki, amibõl a törlesztési terhek éves mérséklõdése az elõrejelzési horizonton körülbelül 120 milliárd forintra rúg majd.
A jelentés szerint a csomag a háztartások fogyasztási döntéseit kétféle hatáson keresztül érinti. A már lezárt szerzõdések esetében kapott kifizetések egy egyszeri jövedelemnövekedésnek tekinthetõek (ez az úgynevezett jövedelemhatás). Becsléseik alapján 100-110 milliárd forint lehet a már lezárt szerzõdéssel rendelkezõ adósok felé a kifizetés, így jelentésükben 105 milliárd forintot érvényesítettek jegybanki szakértõk. A még élõ szerzõdések esetében a jelenleg fennálló devizaadósság és az átszámításból adódó devizaadósság közötti különbséggel csökken a fennálló tõketartozás, javítva az érintettek nettó vagyoni helyzetét, amely így egy tartós pozitív vagyonhatásnak tekinthetõ (ez az úgynevezett vagyonhatás). A csomag ezen részét mintegy 837 milliárd forintra számszerûsítették az MNB-nél.
A tartós vagyonnövekedés fogyasztási hatása rövid távon mérsékeltebb, azonban hatása idõben tartósabb. Ugyanakkor egy egyszeri jövedelmi sokk azonnali hatása az adott évben a fogyasztásra erõsebb, a késõbbi periódusokban azonban gyorsan kifut. Összességében a 942 milliárd forint nagyságrendû csomag hatása a fogyasztás éves változására az elsõ évben, azaz 2015-ben körülbelül 0,9 százalék lehet. Ennek megfelelõen a fogyasztáson keresztül a csomag 2015-ben 0,2-0,3 százalékkal megemelheti a GDP-t.
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
|
Kedvenc hírek
