LMP: nincs törvényes alapja a jegybank pénzszórásának

Schmuck Erzsébet (LMP) azt mondta, hogy a MNB felügyelõbizottsága - így az abban ülõ fideszes delegáltak is - azt állapította meg, hogy nincs törvényes alapja a jegybank pénzszórásának. Felidézte, hogy az MNB az elmúlt idõszakban több száz milliárd forintot költött ingatlanvásárlásokra, illetve juttatott saját alapítványainak. Az ellenzéki politikus szerint a kormánypárti képviselõk mégis vállat rántottak, és leszavazták Matolcsy György jegybankelnök parlamenti bizottsági meghallgatását.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a nemzetközi - osztrák, holland, francia - példák is azt bizonyítják, hogy más nemzeti bankok is támogatnak oktatási célú alapítványokat, intézményeket. Hozzátette: a jegybank ellenõrzését a törvény egyértelmûen szabályozza, a nemzeti bank tevékenységét az Állami Számvevõszék mellett az Országgyûlés is ellenõrzi.

MSZP: 2013 a növekvõ adók éve volt

Burány Sándor (MSZP) szerint 2013 a növekvõ adók, a leszakadó kerestek, a brutális megszorítások, a növekvõ államadósság és gyengülõ forint éve volt. Mint mondta, tavaly 2012-höz képest 6900 milliárd forinttal fizettünk több adót, és bár történtek intézkedések, nem sikerült megállítani a reáljövedelmek csökkenését. Az ellenzéki politikus közölte, 2013-ban a gyermekes családok zömének reáljövedelme nagyobb mértékben csökkent, mint a gyermek nélküli családoké. Hozzátette: 2013 a brutális megszorítások éve is volt, 1000 milliárd forintot vontak ki az egészségügybõl, az oktatásból, a nyugdíjrendszerbõl, a szociális ellátások területérõl.

Tállai András államtitkár válaszában gyökeresen eltérõen látta a 2013-as évet. Véleménye szerint 2013 a költségvetési stabilizáció éve volt, az ország kilenc év után kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól. A több adóbevételnek pedig szerinte az az oka, hogy egyre többen, egyre nagyobb jövedelembõl fizetnek adót. Közölte, tavaly összességében a reálbérek 3,2 százalékkal növekedtek. Hozzátette: az államadósság mértékének növekedését pedig megállította a kormány.

KDNP: nõtt a sportoló felnõttek aránya

Simicskó István (KDNP) ismertetése szerint míg 2010-ben a felnõtt lakosság 5 százalék sportolt, és a gyerekek 75 százaléka csak a testnevelésórákon mozgott, addig az elmúlt négy év intézkedéseinek köszönhetõen mára 15 százalékra nõtt a felnõtt lakosság sportolási hajlandósága, és 890 ezer gyerek sportol minden nap az iskolában. Kitért arra, hogy a kormány eddig is számos intézkedést hozott a sportolás feltételeinek biztosítására, a költségvetésben hatmilliárd forint van tanuszodák, tornatermek építésére.

A Jobbik az érdemi intézkedéseket hiányolta az almapiaci válsággal kapcsolatban

Apáti István (Jobbik) Almageddon címû felszólalásában úgy ítélte meg, hogy az almapiaci válsággal kapcsolatban nem történt konkrét, érdemi, a gyakorlatban végrehajtható intézkedés. A szeptember végén bejelentett állami almafelvásárlásról azt mondta, hogy az ígért ár az önköltséget sem fedezi, és álláspontja szerint az ellenkezik az EU versenyjogával is. A szaktárca szemére vetette, hogy elmulasztotta az EU-tól igényelni a 13 ezer gazdát megilletõ 72 milliárd forintos agrár-környezetgazdálkodási támogatást, illetve 125 millió eurós árukivonási támogatást. Apáti István szerint legfõbb ideje lenne, ha lemondana Fazekas Sándor miniszter, a magoszosok és az agrárkamara fideszes vezetõi.

Nagy István, a Földmûvelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint ez egy jó probléma, hogy bõség van almából, azt ugyanis könnyebb kezelni, mint ha hiány lenne. Elmondta, mintegy 800 ezer tonna almatermés várható Magyarországon, és a bõséges termés mellett súlyos gondot okoz az orosz embargó is. A 125 milliós uniós támogatásról azt mondta, az EU rájött, hogy rossz módszertan szerint hirdette meg a pályázatokat. Magyarországon 226 termelõ nyújtott be igényét, mire az EU zárolta keretet, majd új módszertannal 165 milliós nagyságrendû támogatási keretet hirdetet - ismertette. Közölte: ez azt jelenti, hogy a többi között 725 tonna alma, illetve körte, 570 tonna szilva után igényelhetnek támogatást.

Fidesz: a felsõoktatási intézmények vezetõi a felelõsek a gólyatáborokért

Kucsák László (Fidesz) a közelmúltban ismertté vált, a gólyatáborokban történt bûncselekmények kapcsán arról beszélt, hogy elsõsorban a felsõoktatási intézmények vezetõségének a felelõssége, kik a tábor szervezõi, ott milyen tevékenység folyik. Csak másodsorban vetõdik fel - folytatta -, azok felelõssége, akik a tábor tényleges szervezõi. Rögzíti-e bármi, milyen magatartási szabályokat kell követnie a höknek egy ilyen tábor lebonyolítása kapcsán? - kérdezte. Szükséges lenne rögzíteni azon eseteket is, amikor a hallgató megcélzott hivatására alkalmatlanná válik. Példaként említette, hogy pedagógusként nem foglalkozhat fiatalokkal az, aki hallgatóként súlyosan megsérti mások méltóságát, jogait.

Rétvári Bence, az Emberi Erõforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára elmondta, ha minõségi felsõoktatás akarnak építeni, akkor a gólyatáboroknak is minõséginek kell lenniük. Elmondta, hogy a kormány által szigorított büntetõ törvénykönyv a nõket is fokozott védelemben részesítik. Mint mondta, a gólyatáborok sokszor nagyon alulszervezettek, ez pedig kedvez az oda sanda szándékkal érkezõknek.